Korea in Hungary

Dinamikus kollektivizmus

Hogyan lehetnek a koreaiak egyszerre kollektivisták és individualisták?

2019. szeptember 23. - Koreai Kulturális Központ

Koreában kétségtelenül nagy szerepet játszott a hierarchikus berendezkedés és a paternalista vezetési stílus kiépülésében a több évszázados konfuciánus hagyomány. A konfucianizmus alapvetően morális értékrendszer, mely az interperszonális kapcsolatokban kívánatos harmóniát az egyes személyek közötti meglehetősen merev előírások betartásával látja megvalósíthatónak. Ezekről olvashattatok már korábban a Samgangoryun című cikkünkben.

untitled_1.jpg

Koreai kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy míg a nyugati tudományos szakirodalomban Koreát gyakran a „legkollektivistább” kultúraként írják le, japán kutatók a koreai vállalatokat versengőbbnek, individualistábbnak és dinamikusabbnak tartják például a sajátjaikhoz képest, ezért javasolják a dinamikus kollektivizmus kifejezés alkalmazását.

A dinamikus kollektivizmussal jellemezhető kultúrákban a csoporton belül kollektivista, a csoporton kívüli relációkban pedig individualista értékek érvényesülnek. Tehát a csoporttagok között összetartásra, együttműködésre és a harmónia fenntartására késztet, más csoportokkal szemben az éles elkülönülést és versengést ösztönzi. Cho és Yoon szerint a koreai vállalati kultúra e kettős jellegét a régmúlt kulturális öröksége és a közelmúlt eseményeinek együttese alakította ki. 

A konfucianizmus kulturális öröksége

A kutató páros szerint a koraiak mindennapjait évszázadokon keresztül meghatározó konfucianizmus öt legfontosabb hagyatéka az érzelmi harmóniára törekvés, a kapcsolatok hierarchikus szerveződése, a diszkrimináció a külső csoportokkal szemben, a kiterjedt kapcsolati háló és a magas kontextusú kommunikációs stílus. Ezekről korábbi cikkekben már olvashattatok. Ami Cho és Yoon professzor cikkében érdekesség az az, hogy felhívják a figyelmet a távol-keleti országokban és kultúrákban tapasztalható kisebb-nagyobb különbségekre is, amelyeket mi nyugatiak hajlamosak vagyunk egy kalap alá venni. Japánban például a kapcsolatok harmóniáját a belső csoportokban tartják fontosnak. Kínában azonban szélesebb körben, általánosságban az összes emberi viszonyban. A kutatók a koreai kultúrát az utóbbihoz érzik közelebb állónak, bár kiemelik, hogy Koreában a kapcsolatok érzelmi színezete a legfontosabb. 

Politikai és gazdasági légkör a 20. század elejétől

Cho és Yoon a mai koreai szervezeti kultúra második nagy meghatározójának az elmúlt közel egy évszázad történelmi eseményeinek társadalmi vetületét tartják. Szerintük a militarizmus és a növekedésorientált gazdaságpolitikai szemlélet, mely a Japán megszállás, a világháborúk, majd a koreai háború pusztításai után lehetővé tették Korea életben maradását és a déli országrész csodával határos sikereit, a mai napig nagyban éreztetik hatásukat. 

A katonaságban tapasztalható szigor, fegyelem sokakban negatív érzéseket mozdít be, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy rengeteg történelmi korszakban, a világ számos részén jelentette a túlélést a politikailag zavaros, kaotikus krízishelyzetekben az, amikor egy karizmatikus vezetővel az élen, katonaságban megszokott módszerekkel sikerült az állapotok stabilizálása. Az észak és dél közötti feszültség és a szinte kilátástalan gazdasági helyzet, szegénység természetes módon hívta elő ezt a forgatókönyvet a Koreai-félszigeten. A koreai férfiak napjainkban is kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítenek, ahol mélyen beléjük nevelik a fegyelmezettséget, melynek egy kétségbevonhatatlan pozitívuma az a hit, hogy „együtt megcsináljuk!”.

Vezetői stílus 

26060891236_0ebb9e0dd5_z.jpg

A koreai cégeknél a vezető szerepe megegyezik az apa családban betöltött funkciójával, mely szerint a gondoskodásért és a rábízottakért vállalt felelősség terhét viselve, feltétel nélküli engedelmességet érdemel gyermekeitől.

A dél-koreai gondolkodás szerint a vállalat kiterjesztett család. Jellemző a különféle életesemények kölcsönös látogatása (esküvő, gyermek születése, gyermek egyetemre kerülése, haláleset), és ezek alkalmával vagy nemzeti ünnepek (pl. Seollal, Chuseok) idején a gyakran egész nagy összegű ajándékozás, ezzel is támogatva a kiegyensúlyozott, harmonikus, egymásról kölcsönösen gondoskodó kapcsolati háló fenntartását és a folyamatos jólinformáltság állapotát.

Cho professzor, a terület elismert koreai kutatójának kiemelt témája a koreai szervezeti kultúra változásának követése. Egyik tanulmányában például azt vizsgálta, hogy az 1987-es ázsiai gazdasági válság, majd a 2008-as gazdasági világválság következtében tapasztalható társadalmi, politikai és gazdasági változások milyen módon köszöntek vissza a szervezeti kultúra változásaiban (Cho, et al., 2014). Az általa azonosított, ma is érzékelhető jellegzetességek a következők: csoporton belüli harmónia fontossága; optimista progresszivizmus; hierarchikus szerveződés.

A koreai szervezetekről gondolkodva tehát jó, ha két hasonlatot is szemünk előtt tartunk: „a szervezet olyan, mint egy család, a vezető az apa” és „a szervezet olyan, mint a katonaság, a vezető a parancsnok”, ugyanis ez a két jelmondat rendkívül mélyen ott él a koreaiakban. Lazulás, változás, a globális viszonyokhoz való alkalmazkodás természetesen érezhető már, de hogy ez milyen ütemben hat a mindennapokra, az a jövő zenéje.

 

A cikket írta: Kovács Janka

Forrás: Cho, Y.-H. & Yoon, J., 2001. The Origin and Function of Dynamic Collectivism: An Analysis of Korean Corporate Culture. Asia Pacific Business Review, 7(4), pp. 70-88.

Képek forrása: korea.net

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr9515009348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örömhernyó 2019.09.24. 12:51:24

Azért a sorkatonai szolgálat elől a gazdagabbak szívesen lelépnek, ha tudnak. Nem véletlenül özönlenek Kanadában, USA-ba és még Magyarországra is (orvosi egyetemre) a koreai fiúk. Sőt, eleve rengeteg koreai pár hatalmas összegeket fizet azért, hogy a gyereke Amerikában szülessen meg magánklinikán, így egyből amerikai állampolgár is legyen. Ha kitör az atomháború, akkor ők egyből húznak USA-ba.
A vezető apa személyével behelyettesítése jól magyarázza az észak-koreai vezetőkultuszt is. A vezető lényegében az apád, akinek konfucionista szellemben feltétel nélkül engedelmeskedni kell.
Az egyénieskedést pont mint a japánok, jelentéktelennek tartott, fogyasztói (nem termelő) területekre szorították (zene, divat, hedonista étkezés és ivászat). Így a nagy gépezetben kis csavarként létező ember elhiszi, hogy van választása és viszonylag szabad. Ázsiai lányok kérdezték tőlem ismerkedéskor, hogy melyik koreai fiúcsapatot szeretem. Nem értették, hogy a válasz: egyiket se. Mert a választás ennyi: az eléjük tett, nagy cégek által felépített idolok közül lehet választani.

A vallásban is jelentkezik ez az apakultusz. Keresztény szekták teljesen konficiánus módon apakultuszt, szülőkultuszt (és bizniszt) építenek a prédikátor családja köré. Aki látott ilyet már közelről, az biztos tudja miről beszélek.