Korea in Hungary

A koreai népi festészet története

2017. szeptember 27. - Koreai Kulturális Központ

A koreai hagyományos festészet történetének kezdete a régmúltba nyúlik vissza, egészen az első, IV. századi síremlékekig, s a tradicionális festészet azóta is töretlen elismerésnek örvend, köszönhetően azoknak a tehetséges művészeknek, akik alkotásaik témájában és megjelenésében megőrizték, megőrzik ezeket a hagyományokat a jelenkor számára.

borito_9.png

Bár napjainkban már egy érdeklődő laikus is azonnal felismeri, hogy dél-kelet ázsiai festménnyel van dolga, a pontos származásának meghatározása bizony már kicsit keményebb dió. Ez azonban természetesnek mondható, hiszen a régió mai országainak történelme igen sok esetben egybefonódott, és bizony hiába beszélünk hagyományos festészetről, ennek stílusa, fő motívumai és színvilága is változott az idők során, a regionális eltérésekről nem is beszélve. A fő témát csakis Koreára leszűkítve, 4 fontosabb korszakról beszélhetünk.

1_kep_silla-koguryo_lagzi.jpg

Az első a Három Királyság (삼국시대 – ejtsd: számgukside) időszaka, mely 3 különálló királyságból – Silla (신라 – ejtsd: silla), Baekje (백재 – ejtsd: bekdzse), Kogurjo (고구려 – ejtsd: kogurjo) tevődött össze. Mindhárom királyságnak megvolt a maga sajátos festészeti stílusa, ugyanakkor elmondható, hogy a művészetek terén Silla volt a régió vezető állama. Bár a korai Silla festészeti stílusát technikailag a többiek mögé helyezik, alapvetően egy sokkal megengedőbb, szabadszelleműbb vonalat képviselt, néhány alkotás már-már impresszionistának mondható. Ehhez hasonlóan Baekje kissé stilizált festményeire is a könnyed ábrázolás jellemzőbb, ugyanakkor a technika mindenképp kidolgozottabbnak tekinthető, mint a sillai festményeken. A fent említett két királyság stílusával ellentétben Koguryo festészetére sokkal dinamikusabb ábrázolásmód és témák voltak jellemzőek. Gyakoriak a vadászjelenetek tigrisekkel és íjászokkal. Az egyesült Silla létrejöttével a királyságok különböző festészeti stílusai egybeolvadtak, és további hatást gyakorolt rá a kínai stílus. 

Korjo

2_kep_koryo_buddhista.jpgA korszak festészetére nagyban hatott a sillai örökség, valamint a szoros kapcsolat a kínai dinasztiákkal. Összességében elmondható, hogy megkezdődött a festészet térhódítása, köszönhetően a buddhizmus virágzásának, mely igényelte a vallásos témájú képeket, és nagy szerepet játszott a nemesség is, akik a festészetet egyfajta intellektuális stimulációnak tekintették. A korszak elegáns és kifinomult képei már közelítettek a ma ismert jellegzetes motívumokhoz, valamint a jelenetek ábrázolásával egy újabb irányzat is született, mely később, a Joseon (조선 – ejtsd: dzsoszon) korszakban terjedt el igazán. A korszak festményei jórészt Szung-kori stílusban készültek, és mindössze néhány darab maradt fenn. 

Joseon

A Joseon-korszakban számos változás történt a koreai festészetben. A buddhizmus hatásának gyengülése elősegítette, hogy a festmények sokszínűbbé váljanak és kicsit eltávolodjanak a szigorúan vallásos témáktól. Ezzel egyidőben a kínai művészet még mindig nagy hatást gyakorolt a koreai festészetre, azonban a művészek képesek voltak felülemelkedni a kínai formák és motívumok másolásán, ezzel pedig létrehozták a napjainkban is ismert koreai festészetet. Ez az új irányzat megerősítette az érzéseket az otthon iránt, és a silhaknak (실학 – ejtsd: silhák, neokonfuciánus irányzat) köszönhetően még tovább erősödött. A festmények egyre gyakrabban ábrázolták a mindennapi élet jeleneteit, a földművesek életét, valamint egyre gyakrabban jelentek meg a mindmáig oly jellegzetes, stilizált állatábrázolások. 

3_kep_joseon.JPG

A japán megszállás ideje

A japánok, mint oly sok minden mást, a festészetet is igyekeztek saját kultúrájuk alapján átformálni Korea megszállása idején.  A hagyományos koreai stílust igyekeztek a háttérbe szorítani, s helyette az általuk favorizált, a japán stílusvilágba adoptált kínai, illetve nyugati stílust preferálták. Azonban a koreai stílus elnyomására tett erőfeszítéseik mondhatni nem jártak sikerrel, hiszen a japánok kivonulása után a  hagyományos festészet főnixként új életre kelt, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend mind hazai berkekben, mind nemzetközi viszonylatban.

A nagyon rövid és vázlatos történeti áttekintés után azt hiszem egyértelmű, hogy nem is olyan egyszerű kategorizálni a hagyományos festészet műremekeit. Ez a feladat már a témában nálam sokkal jártasabb szakembereken is kifogott, mégis, az általam végigolvasottak alapján abban egyetértettek, hogy ez a kategorizálás történhet a fent már leírt, egyfajta kronologikus sorrendben, vagy pedig a képek témájának alapján.

A nagy korszakok alapján összességében elmondható, hogy a három királyság korszakában az egyes királyságok festészeti irányzatai eltérőek voltak. Silla jellegzetes könnyed vonalakkal operált, Paekche festészetére a kifinomult és elegáns stílus volt jellemző, Kogurjo pedig energikus ábrázolásmódjáról volt ismert. Korjo festészetét alapvetően meghatározta a buddhizmus erőteljes hatása, azonban a korszakban bukkant fel először a később oly népszerűvé váló mindennapi élethelyzetek ábrázolása. Azonban nem is kérdéses, hogy a – koreai festészet aranykorának tartott – Joseon-korszak alkotásainak témái és stílusai mutatják a legnagyobb változatosságot. Akad néhány olyan téma, motívum, amely a korábbi időszakokból maradt fenn, azonban ezek is változásokon mentek keresztül az idők során, míg elnyerték ma is ismert formáikat. A korszak képeit témájuk alapján 5 nagyobb kategóriába sorolhatjuk: tájképek, zsánerfestészet, minhwa, a négy nemes (vagy a négy évszak szimbólumai) és portrék. 

4_kep_7.jpg

Ahogy ebből a rövidke áttekintésből is látszik, a koreai hagyományos festészet mélyre hatoló gyökerekkel és igen komoly történeti háttérrel rendelkezik. A lenyűgöző szépségű alkotások kifinomult ábrázolásmódja, a szimbolikus jelentésük, stílusának magával ragadó hangulatvilága a mai napig számtalan művészt inspirál és teszi rajongóvá azokat, akiket megérint ez a világ. A költő szavaival élve, „nem tudhatom másnak e tájék mit jelent…”, de számomra szerelem volt első pillantásra, és azt hiszem, hosszútávú kapcsolatnak nézünk elébe. ;)

 

A cikket írta: Szabó Dóra

Források:
https://en.wikipedia.org – Silla/Joseon/Goguryo/Goreyo/Three Kingdoms of Korea

https://ko.wikipedia.org삼국 시대의 문화

Encyclopedia of Korean Folk Literature: Encyclopedia of Korean Folklore and Traditional Culture Vol. III p.41

Koguryo - Encyclopædia Britannica

King Sejong the Great And The Golden Age Of Korea

Ebrey, Patricia; Walthall, Ann (2013). East Asia: A Cultural, Social, and Political History, Volume II: From 1600

Kyuhee, Cho (2015). "Pathways to Korean Culture: Paintings of the Joseon Period (1392–1910) by Burglind Jungmann (review)". Seoul Journal of Korean Studies

Képek forrása:

1-4. kép: wikipédia

5. kép: Kim Dasom képe és saját fotója



A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr6112886154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.