Akár egy vicc vagy egy „Hol volt, hol nem volt” mese kezdete is lehetne, de nem az. Hiszen április első hetében a Duna menti rakparton napozó Bálna belsejében rendezik meg a Koreai Kulturális Napokat, amit a BTF és a KKK közösen szerveznek.
Hogy felmérjem milyen is lesz a helyszín, ami helyet ad majd megannyi kulturális kiállítónak, hat remek koreai étteremnek és három koreai élelmiszerüzletnek, valamint táncteret biztosít többek között a Pocheon városából érkező zenészeknek és táncosoknak, az egyik verőfényes kora tavaszi napon ellátogattam az acél-üveg óriáshoz.
A Központi Vásárcsarnok felől közelítettem meg. Csupán öt perc séta választja el a két helyszínt, így mikor 2017. április 7-8-9-én megérkezünk, a 49-es vagy 47-es villamosokról, esetleg a 4-es metróról leszállva, csak pár lépést kell megtennünk, hogy eljussunk Koreába. Ha pedig autóval érkezünk, akkor az épület mélygarázsa a Szabadság híd felől és a Petőfi híd irányából is könnyen megközelíthető.
Az épületkomplexum fölém tornyosul, ahogy odaérek. A Közraktárak régi téglaépületeinek falát meleg-narancssárgára festik a napsugarak, az üveglapokon pedig megcsillannak a fények. Belépve olyan érzésem támad, mintha a Duna vize alatt sétálnék. A jövőbe jutottam, az már biztos. A belső teret selyemszürke alumínium felületek, tükörpolírozott beton és fa padlók, terazzo mintás lépcsőfokok és krómacél mozgólépcsők teszik érdekessé. Aki kicsit is kedveli az építészetet, az biztos talál csodálni valót a Bálna szerkezetében.
A Bálna három emeletes, plusz kilátótérként pedig egy panorámás tetőterasz funkcionál. Az egyes emeleteken kisebb-nagyobb rendezvénytermeket találunk. A Koreai Kulturális Napok a könnyen megközelíthető földszinti részen kapott helyet, illetve a Bálna körüli promenád részen, csodálatos kilátással a Dunára és a budai partszakasz ikonikus épületeire.
Miközben belekóstolunk majd a koreai gasztronómiára oly jellemző ételekbe, megszemlélhetjük bal oldalunkon a Petőfi hidat, tőle jobbra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Gellért fürdőt és a Gellért-hegyet, a hegy tetején álló Citadellát és végül jobbra tőlünk az 1896-ban megnyitott és 1946-ban újjáépített Szabadság hidat.
A cikket írta: Fillinger
Képek forrása: https://pixabay.com/hu/
