"Tisztelni Buddhát és áldozni a Sárkánykirálynak"
2016. május 13. írta: Koreai Kulturális Központ

"Tisztelni Buddhát és áldozni a Sárkánykirálynak"

Koreai buddhizmus egy kutató szemével

Március 31-én csütörtök este Dr. Birtalan Ágnes tanszékvezető asszony, az ELTE Mongolisztika doktori programjának vezetője tartott előadást a KKK-ban. Hogy miért épp egy mongolos? Mert a távol-keleti vallások szakértője is, valamint 1996 ès 97 között a Seoul Peace Prize ösztöndíjasa volt a Yonsei egyetemen.
borito1.jpg

Mint az idézetből is látszik, Korea esetében nem beszélhetünk tisztán csak a buddhizmusról. Minden korban az uralkodó elit viszonylag hamar azonosulni tudott a felbukkanó új eszmerendszerekkel, ám csak úgy mint Magyarországon, az istenadta nép szívesebben fordult a megszokott hagyományaihoz. Hogy még bonyolultabbá tegyük a képet, egyazon időben több filozófiai irányzat is létezett (taoizmus, konfucianizmus, etc.). Ha jobban belegondolunk, Európában a kereszténység sem egyik pillanatról a másikra vált uralkodóvá. Az első hívők akár Mithrász, akár Ízisz, akár a Tölgykirály követői közül is kikerülhettek, a későbbi zavaros időszakokról nem is beszélve.

kep1_1.jpg

A buddhizmus a félszigeten a Három Királyság korában, Goguryeo (고구려 37–668, ejtsd: Kogurjó) területén indult hódító útjára, mint államvallás. Igaz, a korábbi törzsszövetségek idején is már fel-felbukkantak misszionárius szerzetesek, Goguryeonak viszont már szüksége volt az államalakulatának megfelelő írásbeliségre és egy egységet hirdető eszmére. Mi sem volt egyszerűbb, mint a Kínából érkező tanult szerzetesek alkalmazása. Így természetesen a kínai vált államnyelvvé. A Samguk sagiban (Feljegyzések a Három Királyság Történetéről, 삼국사기, ejtsd: Számguk szági) és a Samguk yusaban (Kiegészítések a Három Királyság [Történetéhez], 삼국유사, ejtsd: Számguk juszá) nyomon követhetjük a Selyemúton érkező, egy a hagyományosabb vonalat képviselő szerzetesi közösség megjelenését is. Ez a két világiasabb, az uralkodó elitbe beépülő és az indiai hagyományokat követő vonal már előre vetíti, hogy a Joseon (대조선국 1392-1897, ejtsd: Csoszon) korban miért is történt meg a buddhizmustól való elfordulás.

A misszionáriusok kezében még egy ütőkártya volt az egység eszméje és az írásbeliségen kívül, ez pedig a gyógyítás. Az orvostudományokban jártas szerzetesekről sok legenda maradt fenn. Ezek a legendák segítették az egységes Silla korban (신라,668-935) a buddhizmus tovább erősödését. A tanszékvezető asszony itt Wonhyo (617−686) szerzetes intelmei közül hármat emelt ki leegyszerűsítve:

1, szinkretizmus – a különböző iskolák egyesítése 2, elmélet és gyakorlatok egyesítése 3, a világi és egyházi élet egyesítése (a pontos idézetek megtalálhatóak a http://birtalan.innerasia.hu/ oldalon az Egyetem/ Koreai vallások/ Buddhizmus az egyesített Shilla időszakban 46. dián).

A szinkretizmussal és a 9 hegyen kialakult kolostorokkal vezetett át bennünket a tanárnő a koreai buddhizmus aranykorába, a Goryeo (고려 918/935–1391 ejtsd: Korjó) királyságába, mely új arisztokráciával rendelkezett, új kereskedelmi utakat nyitott és természetesen új ellenséggel kellett szembenéznie, a mongolokkal. Ezen zűrzavaros, belső és külső konfliktusokkal terhelt korban a "világi és egyházi élet egymás felé közelítése oly mértékben sikerült, hogy a kizárólag szerzetesek tölthettek be két kulcspozíciót az államapparátusban, a koronaherceg nevelője és a legfőbb királyi tanácsadó csak közülük kerülhetett ki. Persze ez a kolostorok számára birtokokkal is járt, továbbá műkincshalmozással. Kiváló buddhista művészek remekeit őrizték a kolostorokban, többek között a ma is látható Tripitaka Koreana fa nyomódúcait (ne felejtsük el, hogy bő 200 évvel Guthenberg nyomdája előtt születtek meg ezek a szent szövegeket tartalmazó nyomódúcok). A konfucianizmus mindeközben csendesen üzemeltette az állam alsóbb rétegeit, például az állami vizsgák rendszerét.

kep2_1.jpg

A Joseon kor kedvezőtlenül alakult a buddhizmus számára. A Mingek (1368–1644) és így Kína felé fordulás eleve segítette a konfucianizmus terjedését, a szerzetes rendek elvilágiasodott életmódja pedig csak olaj volt a tűzre. Megkezdődött az immár illegitimmé és hiteltelenné vált buddhizmus szó szerint fizikai visszaszorítása. Birtokaikat elvesztették, a rendek, iskolák számát csökkentették, végül a szerzetesek létszámát is korlátozták. Persze, mint az ilyen "szűkös" helyzetekben mindig, kiváló buddhista filozófusok jelentek meg, sőt mi több, Toyotomi Hideyoshi (1585–1591) csapataival szemben egy maroknyi szerzetes sikeresen helytállt.

A japán megszállás idején (1910–1945) pedig a lenézett és kirekesztett buddhisták ismét kettéváltak, mivel a japánok remek bázist találtak bennük. Az együttműködők világiasabb, szabad testi szerelem gyakorlással átfűtött vonalat képviseltek, míg az ellenállók az elvonulást részesítették előnyben. Mintegy kiugrási lehetőség volt a japánok támogatása. S így az ökörpásztor meséjével és a kör bezáruló motívumával ért előadása végére a tanárnő.

kep4.jpg

A jelenkorról a mai napig fennmaradt szokások kapcsán beszélt, a Seouli Lámpás Fesztiválról (서울 등 축제), melyen felfedezhetőek a világias buddhizmus szó szerint fényes elemei, valamint az egyén számára fontos bensőségesebb rituálék (ingókövek építése vagy a gyermek Buddha mosdatása). Arról is szó esett, hogy a mai napig nem választhatóak szét a koreaiak tisztán buddhistákra, keresztényekre vagy akár a sámánizmus követőire. Ezért fordulhat elő, hogy a nagy vizsgák idején nagymamák ezrei könyörögnek Buddhához unokáik sikeréért, vagy erősen konzervatív gyermektelen pár keresi fel a sámánokat termékenységi rítusokért.

Vagyis az emberek szíve nehezen mozdul, és ha már teljesen reménytelennek tűnik a helyzetük, mindig tradicionális módon keresnek segítséget. Ez hozta létre azt a filozófiai sokszínűséget, mely nélkül nem is lenne Korea az, ami.

kep3.jpg

kep_utolso.jpg

Nem mintha mi mások lennénk a feketemacska kerüléssel vagy a vállunk fölött átdobott sóval. A hagyománykövetésből baj nem lehet!

 

A cikket írta: Győrfi Viktória

Képek forrása: Korea.net

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr868711434

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása