Vajon miért piros színű a királyok ruhája? Honnan erednek a sárkánymotívumok? Korea különleges szépségű, titokzatos nemzeti viselete nem csak esztétikai funkcióval rendelkezik – színei, szabása, anyaga és motívumai viselőjéről is sok mindent elárulnak, valamint tükrözik a korszellemet, kultúrát, vallást és a társadalmi berendezkedést. Cikksorozatunk e részében tekintsük át a fontosabb uralkodói viseletek jelképrendszerét!

A hanbok színei és motívumai utaltak a társadalmi rangra. Így az alacsonyrendű embereknek a törvény tiltotta az egyes színek és motívumok viseletét. A sárga a királyt és a világmindenség közepét szimbolizálta, ezért a szolgák és közrendűek nem hordhatták. Mivel Korea a Ming- (1368–1644) és Csing-dinasztia (1644–1912) idején kínai fennhatóság alá tartozott, ekkor a sárga főleg a császár színe volt, így a koreai királyok csak pirosat hordhattak.

A következő állatmotívumokat szintén csak a kiváltságosak viselhették ruháikon, úgymint a királyi család vagy a magas rangú tisztviselők: sárkány (jelentése: mennyei hatalom, jó szerencse, eső, a gonosz lelkeket távol tartja, a király szimbóluma), főnix (jelentése: elegancia, erényesség, erkölcsösség, virágzó jövő, a királynő szimbóluma), darumadár (jelentése: nemesség, spiritualitás, hosszú élet) és tigris (jelentése: bátorság, védelem, a gonosz szellemeket távol tartja).

A sárkányruha (곤룡포, gonryongpo, ejtsd. gonnjongpó, 홍룡포, hongryongpo, ejtsd. hongnjongpó), a király, illetve a koronaherceg által hordott mindennapi viselet.  Ehhez ikseongwan (익선관, ejtsd. ikszankván) nevű fekete fejfedő és a gakdae (각대, ejtsd. gákde) öv is tartozott. A király esetében a ruha színe vörös volt és egy öt lábujjú arany sárkánnyal (오조룡보, ohjoryongbo, ejtsd. odzso-rjongbó) díszítették, míg a koronahercegé kék színű volt és a sárkánynak csak négy lábujja volt (사조룡보, sajoryongbo, ejtsd. szádzso-rjongbó).

Sárkányruha, az uralkodók mindennapi viselete – Taejo király (1392-1398); 2. Sejong király (1418-1450); 3. Yeongjo király (1724-1776); 4. Gojong császár (1863-1907)

A király ünnepi viselete a myeonbok (면복, ejtsd. mjanbok), melyet esküvőkön is viselt. A myeonbokkal viselt négyszögletű, gyöngyfüzéres kalap a myeonrugwan (면류관, ejtsd. mjannyukván). A füzérek száma a rangot jelképezi: tizenkettő a császárnak, kilenc a királynak, nyolc a koronahercegnek. A myeonbok-nak volt hét szimbólumos, a chiljangbok (칠장복, ejtsd. csildzsángbok), kilenc szimbólumos, a gujangbok (구장복, ejtsd. gudzsángbok) és tizenkét szimbólumos változata, a sibijangbok (십이장복, ejtsd. sibidzsángbok). Sibijangbokot a kínai császár viselt, gujangbokot a király és a császári koronaherceg, chiljangbokot pedig a királyi koronaherceg.

Myeonbok, a király ünnepi viselete

A myeonbok vállrészén sárkány van, a hátán hegyek, az ujjain tűz-, fácán- és tigrisminták. A ruha e felső része (ojang) jelképezi a yangot. A szoknya részén (sajang) rizsszemek, balták és tűz van, ez a yinget jelképezi.

A sibijangbokon lévő tizenkét szimbólum, mely a császár erényeit jelképezi

1. Nap – il (일, ejtsd. il): Egy háromlábú varjú (삼족오, samjoko, ejtsd. számdzsoko) lakja, mely még a sárkánynál és a bonghwangnál (봉황, ejtsd. bonghváng - főnixszerű madár) is nagyobb hatalommal rendelkezik, ezért a Nap jelképe.
2. Hold – wol (월, ejtsd. vol): A Holdon egy nyúl él. A nyúl (옥토끼, ejtsd. oktokki) egy mozsárban töri a rizs süteményhez a rizst. A Holdon lévő geológiai képződmények nyúlhoz való hasonlatossága, egy pareidolia miatt alakult ki ez néphit.
3. Három csillag konstellációja – seongsin (성신, ejtsd. szangsin): Az öt elem (fém, fa, víz, tűz, föld) körforgására utal az öt fő bolygóval (Vénusz, Jupiter, Merkúr, Mars, Szaturnusz) és a csillagok által bejárt tizenkétféle pályával együtt.
4. Hegyek – san (산, ejtsd. szán): A rendíthetetlenség, hitelesség, őszinteség, méltóság szimbóluma. Az uralkodó tekintélyére is utal, mint ahogyan a hegy kapcsolatban áll az éggel és esőt hozó felhőket küld, hatással van mindenre az ég alatt, szintúgy az uralkodó is hat az alattvalókra.
5. Sárkányok – yong (용, ejtsd. jong): A császár és császárnő jelképe, erőre, tekintélyre is utal. Kínából eredő mitológiai lény, feltehetőleg dinoszaurusz csontok maradványaiból következtettek a sárkányok létezésére. Érdekes módón a nyugati tüzet köpő sárkányokkal ellentétben, a távol-keleti sárkányok jóindulatú, vízzel kapcsolatban álló lények. Képesek esőt hozni, óceánokban, tavakban, folyókban élnek.
6. Fácánok – hwachung (화충, hvácsung): A hűség, hitvesi szeretet, az együtt megöregedés szimbóluma. Esetenként bonghwangként ábrázolták, mely az erény, a kegyelem és a báj, továbbá a yin és a yang szimbóluma.
7. Bronz áldozati kelyhek tigrissel és majommal: jongyi (종이, ejtsd. dzsongi): A tigris a szigorúság és érték jelképe, a majom a bölcsességé és a gyermeki hűségé. A császár éles elméjét, erkölcsi jóságát és áhítatát jelképezi.
8. Hínár – jo (조, ejtsd. dzso): A tisztaság erénye.
9. Tűz – hwa (화, ejtsd. hvá): A fényesség, világosság erénye.
10. Rizs – bunmi (분미, ejtsd. bunmi): A király alattvalói. Tisztaságot, gondoskodást jelképez.
11. Balta – bo (보, ejtsd. bo): Határozott döntéshozatalra való képesség, elszántság.
12. Elfordulni a rossztól és jót tenni – bul (불, ejtsd. pul): Az uralkodó képes legyen megkülönböztetni a jót és a rosszat. Önzetlenség.

E néhány szimbólum csak kiragadott példája annak a gazdag kultúrkörnek, amit e viseletek tükröznek. A következő részben igyekszünk további jellegzetes motívumokat bemutatni a koreai öltözetek színes világából.

A cikket írta: Baross Júlia

Források: King’s costume. Corealisme (2009) és Gat, traditional headgear in Korea [12] (korea.net)