Dokdo, ami számos más elnevezéssel bír, a Keleti-tengerben található vulkanikus kőzettömb. Két fő szigete van: Seodo és Dongdo, teljes területe több mint 187 ezer négyzetméter. Kedvező fekvésének köszönhetően 49 növény-,107 madár-, 93 rovarfaj otthona, népszerű halász- és turistahely, gyilkos bálnák migrációs helye. Mindemellett számos barlang, kráter teszi még rejtélyesebbé a szigetcsoportot. E természeti „remekmű” birtoklásáért került konfliktusba Korea és Japán, így a hovatartozása a mai napig vitatott.
"Napfelkelte", Kim Jungman, 2014
Japán a történelem során a sziget létezésének nem tulajdonított különösebb jelentőséget egészen az 1904-es orosz-japán háborúig. Stratégiai szempontokat figyelembe véve 1905-ben illegálisan kisajátította a sziklaszirtet, hogy innen figyelhesse az orosz támadó hajókat. Ettől a naptól kezdve Takeshimának nevezték, amit a Shimane Prefecture Public Notice-ban rögzítettek is.
1836-ban készült japán tékép, melyen Ulleungdo (竹島) és Dokdo (松島) Joseon részeként piros színnel van jelezve
Azonban, számos a fentihez hasonló japán történelmi térkép igazolja, hogy Dokdo valójában Koreához tartozott már az ősi időktől fogva, továbbá egy, Szedzsong király uralkodása alatt kiadott földrajzi dokumentumban foglaltak szerint a két sziget, a Koreához tartozó Ulleungdo és Dokdo olyan közel van egymáshoz, hogy tiszta időben látni lehet az egyiket a másikról.
A békés Keleti-tenger Dokdo-ról fényképezve (Dokdo Research Institute, 2014. szeptember 19.)
Egy később előkerült, úgynevezett Tottori-han Submission (1695) szerint Ulleungdo és Matsushima/Dokdo nem tartozik Japánhoz. A Dajokan Order (1877) pedig azt tárgyalja, hogy Japán nem tud mit kezdeni a két szigettel. A vita hevében szinte méterre pontos mérések is készültek a bizonyítás céljából. E szerint a legközelebbi japán, Oki-szigetektől Dokdo 157 km-re található, míg Ulleungdo-tól csupán 87 km-re fekszik.
"Napfogyatkozás egy hideg téli napon", Kim Jungman, 2014
Végül elérkezett az a bizonyos, 1945 év, a második világháború vége. A nagyhatalmak kezükbe véve az irányítást a Kairói nyilatkozatban (1943) a következőt foglalták írásba: „Japán meg lesz fosztva mindazoktól a területektől, amit erőszakkal foglalt el”. Ezt az álláspontot az 1945-ös Postdami konferencia is megerősítette.
Tengerparti krizantém (Aster spathulifolius Maxim., 해국), Ulleung County Office gyűjteménye
Innentől kezdve semmilyen más nemzet a világon nem kérdőjelezi meg a sziget hovatartozást, csak Japán. Dél-Korea arra kéri a szigetországot, hogy együttműködően álljanak ehhez a kényes kérdéshez és a jövőben egy kedvező kapcsolatot tudjanak kialakítani a viszontagságos, közös történelmükre való tekintettel.
„Dokdo örökre a mi békés szigetünk marad”
- mondják a koreaiak.
Az összefoglalót írta: Jendrek Luca
Képek és videó forrása: www.korea.net
