Január 22-én megkezdődött a holdújév, beköszöntött a Nyúl éve. A nyúlról hagyományosan úgy tartják, hogy a remény és a béke szimbóluma, így talán egy nyugodtabb esztendőben reménykedhetünk. Seollal-kor (설날, ejtsd: szallál),  azaz a holdújév ünnepén a koreaiak hazautaznak, hogy családi körben töltsék el ezt a pár napot. A holdújév ünnepéhez számos hagyomány, szokás és meglepően sok közmondás is kapcsolódik. 

Kkwong daesin dak (꿩 대신 닭, ejtsd: kkvong desin dák), „fácán helyett csirke”

Ezt a kifejezést akkor szokás használni, amikor a legalkalmasabb személy/tárgy nem elérhető egy feladatra, és szeretnénk azt valamivel helyettesíteni, a magyar „ha ló nincs,  a szamár is jó” közmondáshoz hasonlóan. Azt viszont kevesen tudják, hogy ez a közmondás a holdújévkor szinte a kötelezően fogyasztandó ételek egyikéhez kapcsolódik. A régi időkben ugyanis az emberek a fácánt szerencsehozó madárnak tartották. „Égi csirkének” is nevezték, és úgy vélték, hogy a mennyei isten küldte. Emiatt például tollát a mezőgazdasági eszközök tetejére is rátűzték. Az újévi tteokgukot, azaz rizstészta levest eredetileg fácánhús felhasználásával kellett volna elkészíteni. Az egyszerű háztartásokban azonban nehéz volt a fácánt beszerezni, így azt csirkehússal helyettesítették. Innen származik a mondás. 

Nem ez az egyetlen közmondás, amely a tteokgukhoz kapcsolódik. Újévkor ennek a levesnek az elfogyasztása azt is szimbolizálja, hogy az ember egy évet öregedett, így annyival tapasztaltabbá is vált. A „tteokguk csőbe húz” (떡국이 농간한다, tteokguki nongganhanda, ejtsd: ttakguki nonggánhándá) kifejezést olyan helyzetekben szokás használni, ha valaki valamilyen készség híján van, de a korának köszönhetően van annyi tapasztalata, amivel megbirkózik egy adott munkával, helyzettel.

Jeongchoe georeumjil nom (정초에 거름질 놈, ejtsd: dzsangcsoe garümdzsil nom), „ember, aki az év elején trágyáz”

Ezzel a kifejezéssel a nagyon lusta embereket illetik. Hagyományosan a holdújév első hónapjának elejétől (정초, jeongcho, ejtsd: dzsangcso) 15-ig (az újév első teliholdjáig) a szántóföldi munkák szüneteltek. Ilyenkor a gyerekek különféle játékokat játszottak, a felnőttek pedig néhány napnyi pihenés után a ház körüli teendőket látták el. Úgy tartották, hogy az évet tiszta házzal kell köszönteni, ezért ha valaki ekkor trágyázta meg a földjét, akkor az az ember nem készült fel megfelelően az ünnepre – hiszen nem takarította ki, szabadult meg a trágyától az új év beköszönte előtt. Ez a közmondás az „ember, aki az év elején megy fát vágni” változatban is létezik. Ha valaki ilyenkor, a kinti munkákhoz alkalmatlan időben megy el fát gyűjteni, akkor az nagy valószínűséggel a megfelelő időpontban lusta volt hozzá. 

Seoreul geokkuro swaetda (설을 거꾸로 쇘다, ejtsd: szarül gakkuro szvettá), „a holdújévet visszafelé ünnepelték”

Hagyományosan a holdnaptár első hónapjának első napjára a tavasz ciklusába való belépésként is tekintenek, de természetesen ekkor még hideg, télies időjárás a jellemző. Azok, akik türelmetlenül várják a tavasz beköszöntét, még hidegebbnek érezhetik az évszakot. Ebben az időszakban szokás használni ezt közmondást, mely szerint „a holdújévet visszafelé ünnepelték”, vagyis inkább befelé haladunk a télbe, mintsem kifelé. 

Cikket írta: Rácz Ivett

Forrás: news.mt.co.kr, ttimes.co.kr, folkency.nfm.go.kr, folkency.nfm.go.kr

Képek forrása: flickr.com, pixabay.com