Bizonyára legtöbbünk tisztában van vele, hogy Dél-Korea hivatalos fizetőeszköze a dél-koreai won. Az elmúlt száz év alatt négy pénzreform is lezajlott az országban, a mai won pedig 1962-ben került forgalomba, de korábban is használtak már wonnak nevezett pénzt. Az alábbiakban megismerhetitek a korábbi pénznemek eltűnésének okát, olvashattok a reformokról, a 20. század folyamán használt, korábbi fizetőeszközökről és a ma használatos pénzjegyekről.
1902 és 1910 között a régi won, teljes nevén a koreai császársági won (대한제국원, 大韓帝國圓, ejtsd: Deháncsegukvon) volt használatban a félszigeten, ez a yangnak (양, ejtsd: jáng) nevezett fizetőeszközt váltotta fel. A Japán Birodalom 1905-ben vonta Koreát a protektusa alá, ettől az évtől zajlott az első pénzreform is félszigeten. Keretein belül a használt fizetőeszközt felváltották a japán Dai-ichi Bank által kiadott pénzek, ezzel az intézkedéssel a japánokhoz került át a félsziget pénzügyi kontrollja. 1910-től, a teljes annektálást követően a hivatalos fizetőeszköz a koreai yen lett (조선 엔, choseon en, ejtsd: csoszan en) lett. 1909 novemberében létrehozták a Hanguk Bankot (한국은행, ejtsd: Hánguk Ünheng), mely át is vette a Dai-ichi Bank feladatait, többek között a koreai yent is ez a bank bocsájtotta ki. Később a bankot Choseon Bankká (조선은행, ejtsd: Csoszan Ünheng) nevezték át.
A koreai yen a második világháború végéig volt használatban. A felszabadulást követően az ország Choseonról Daehan Mingukra (대한민국, ejtsd: Dehánminguk), azaz Koreai Köztársaságra változtatta a nevét, fizetőeszközként a won (원, 圓, ejtsd: von) került forgalomba, de a központi bank átnevezése elmaradt. A második pénzügyi reform 1950-ben, a koreai háború közben zajlott le. 1950. június 12-én újranyitották a Hanguk Bankot (Bank of Korea), 13 nappal később pedig kitört a háború, így a bank székhelyét Szöulból délebbre áthelyezve adta ki első bankjegyeit. Ekkor még a Choseon Bank által kiadott bankjegyeket is érvényesnek tekintették, de az északi fél által illegális úton létrehozott bankjegyek elleni védekezésként, a gazdaság védelmére 1950. augusztus 28-tól a Choseon Bank által kiadott bankjegyek terjesztését megtiltották. 1950. szeptember 15. és 1953. január 16. között az országot 5 részre felosztva váltották át a már ott lévő, Choseon Bank által kiadott pénzeket.
A Hanguk Bank által kiadott első bankjegy
A következő pénzreform 1953-tól zajlott. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a koreai háború során, a szabály szerinti mértéket meghaladó, kiadott bankjegyek mennyisége inflációt okozott. Az eddig használt wont a hwan (환, 阛, ejtsd: hván) váltotta fel, 100 won 1 hwan értékben.
Középen az 500 hwan, melynek előlapján Sejong (ejtsd: Szedzsong) király szerepel
Érdekesség, hogy ezek az első olyan bankjegyek, melyeken minden információ hangeullel, azaz a koreai írásrendszerrel szerepel. A 100 hwanos bankjegyen egy anya és gyermeke látható, betétkönyv nézegetés közben. Ez a jelenet az állampolgárok bankban való spórolási kedvét lett volna hivatott növelni, de a bankjegy kiadása után mindössze 24 nappal elkezdődött a következő reform. A pletykák szerint Park Chung-hee (ejtsd: Pak Csonghi) felesége, azaz az akkori first lady és közös gyermekük szerepel a pénzen.
A főleg külföldi segítségen alapuló gazdasági növekedés 1957-ben érte el a csúcsát, így az utolsó reform a belassult gazdaság felélénkítését szolgálta. A Park Chung-hee kormány által, 1962-ben bejelentett öt éves terv keretein belül a hwant lecserélték a wonra, 10 hwan 1 won értékben. Érdekesség, hogy a korábbi két alkalommal forgalomban lévő won esetében használatban volt megnevezésként a 圓 (won, ejtsd: van; jelentése: kerek) írásjegy is, de az 1962-ben bevezetett változatnál már csak a hangeult használó won megnevezést használják.
Az 1962-es, utolsó reform után kiadott első wonok
Napjainkban négy bankjegy van forgalomban: 1000, 5000, 10 000 és az 50 000 won címletekkel. A pénzérmékből hat címlet létezik: 1, 5, 10, 50, 100 és 500 won, azonban az 1 és az 5 wonost gyakorlatilag nem is használják. Természetesen időnként Dél-Koreában is újra kibocsájtásra kerülnek címletek, ilyenkor sorozatszámozásra a hangeult használják. Például a 2009-ben, 6. alkalommal kibocsájtott 50 000 wonos bankjegy a ba (바, ejtsd: bá) jelöléssel rendelkezik, mivel ez a betű a hatodik a koreai ábécében.
Az 1000 won előlapján a híres konfuciánus tudós, Yi Hwang (ejtsd: I Hváng), hátlapján pedig egyik tájfestménye szerepel.
Az 5000 wonon szintúgy egy konfuciánus tudós, Yi I (ejtsd: I I) szerepel. Hátoldalon a tudós anyja, Shin Saimdang festménye látható.
A 10 000 wonos címlet előlapján Sejong király, hátoldalán a Honcheonsigye (ejtsd: honcshonsigje) csillagászati óra, Dél-Korea 230. számú nemzeti kincse látható.
A legnagyobb értékű bankjegyen a korábban említett Shin Saimdang (신사임당, ejtsd: Sin Száimdáng) szerepel, aki a koreai történelem egyik legelismertebb művésze. A hátlapon a saját, bambusz és szilvafa ágat ábrázoló Wolmaedo (ejtsd: Volmedo) című festménye van.
A 10 wonos érmén a Bulguksa templomban (ejtsd: Pulguksza) található Dabo (ejtsd: Tábo) pagoda, az 50 wonos érmén rizskalász látható. A 100 wonon Yi Sun-sin admirális (ejtsd: I Szunsin) szerepel, aki az Imjin-háborúban (ejtsd: Imdzsin) (1592–1598) a japán flotta elleni csatákban győzelemre vezette a koreaiakat. A legnagyobb értékű érmén egy mandzsu daru látható.
Bár hivatalosan nem vonták ki a forgalomból , az 1 és 5 wonos érmékkel szinte alig találkozni. Az előbbi előlapján hibiszkusz virág, az utóbbién pedig a Geobukseon (ejtsd: Kabukszan) teknőshajó látható. A hajónak fontos szerepe volt az Imjin-háborúban aratott győzelemben.
Azoknak, akik szívesen nézegetnének régi bankjegyeket, ajánlom figyelmükbe a Bank of Korea weboldalát, ahol kiváló minőségben találhatóak fotók a cikkben említett összes pénzről.
A cikket írta: Rácz Ivett
Forrás: blog.ibk.co.kr, encykorea.aks.ac.kr, 1boon.kakao.com, encykorea.aks.ac.kr
Képek forrása: urbanbrush.net, coinnara.org, ohfun.net, bok.or.kr, mirinemall.co.kr
