Manapság a világon már csak alig több mint egytucatnyi országban számít bűncselekménynek a házastárs megcsalása, igaz, ezek közt néhány olyan is akad, ahol a házasságtörésért még mindig halálra kövezés jár. Érdekes tény, hogy Európában a hűtlenség bűntetté nyilvánításának törvényét olyan nyugati államok törölték el utolsónak, mint például Belgium (1987), Svájc (1989) vagy éppen Ausztria (1997). De mi a helyzet az olyan patriarchális társadalomnak tartott országban, mint Dél-Korea?
2020 tavaszán, a COVID-19 járvány kellős közepén sokan kényszerültek házi vagy kórházi karanténba, így a televízió képernyői elé is. Ám Mo Wanil rendező 16 részes sorozata, a The World of The Married (Házasok világa) nem a nagy otthonülés miatt aratott elképesztően nagy közönség- és szakmai sikert. A siker fő oka maga a téma, illetve annak feldolgozása volt, ami pedig nem más, mint a házastársi hűtlenkedés, annak száz arca és még annál is több járulékos hatása. Hiba lenne egy társadalom kórképét TV-szériák alapján felállítani, de azt elismerhetjük, hogy sok mindenről árulkodnak ezek a sorozatok, még ha a túlzás, a klisék vagy a karikatúra eszközeihez nyúlnak is.
De lássuk a tényeket, s néhány statisztikát. A dél-koreai alkotmánybíróság 2015 februárjában hatálytalanította azt az 1953-as törvényt, amely bűncselekménynek minősítette és két évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálhatta a házasságtörést. Csak 2008 és 2015 között 5500 embert ítéltek el e törvény alapján, bár gyakorlati alkalmazása igencsak távol esett a következetességtől. A testület 5 éve 7-2-es arányban úgy döntött, hogy a jogszabály alkotmányellenes, és kimondta, hogy a házastársi hűtlenség magánügy, ebbe az államnak nem szabad beleavatkoznia, amivel gyakorlatilag legalizálta a hűtlenséget.
Mi az a házastársi hűtlenség?
Illusztráció (részlet a Temptation c. , 2014-es SBS-sorozatból)
Nos, a legtöbben – nemcsak Koreában – már a fogalomnál is elakadnak, illetve, mondhatni, hogy szinte mindenkinek mást jelent. Vannak, akik szerint a „csak szex” nem számít, mások már akkor is megcsalatva érzik magukat, ha párjuk munka után késő este ártatlanul hazaviszi a kolléganőt, illetve elfogadja férfi kollégája hasonló gesztusát, megint mások pedig a házastárs plátói szerelembeesését sem tűrik. Ráadásul, a kérdés megítélésénél a nemek megoszlásának aránya is igen beszédes. Négy évvel a házasságtörési törvény hatályon kívül helyezése előtt, 2011-ben a Harris Interactive egy 36 országra kiterjedő felmérést végzett, melyből az derült ki, hogy a dél-koreai férfiak szoros küzdelemben az előkelő második helyezést vívták ki thai hűtlenkedő társaik mögött. A dél-koreai asszonyok ezzel szemben nem voltak benne még az első 10-ben sem.
Mondani sem kell talán, hogy a törvény annullálása után a kilengések jócskán megszaporodtak. Alig telt el hat hónap, és 2000 házasságban élő bevonásával azt mérték (* A Macromill Embrain közvélemény-kutató cég és a Korean Women’s Development Institute adatai), hogy ennyi idő alatt a férjek 39.3%-a, a feleségek 10.8%-a keveredett szerelmi afférba, s főleg a jómódú, 40-es éveikben járó hitvestársak keresték házon kívül a nemcsak lelki boldogságot. Az meg pláne beszédes, hogy a férfiaknál a hűtlenkedők növekedési aránya 2.4%, míg a hölgyeknél közel a duplájával, azaz 4.3%-al nőtt az arány, miután megszabadultak a törvénytől.
Illusztráció (részlet a Secret Love Affair c., 2014-es filmből)
Az idő múlásával azonban a kalandozási vágy nem csappant, sőt! Amikor 2020 májusában, tehát 5 év elteltével 702 ember bevonásával végeztek reprezentatív felmérést a témában, kiderült, hogy a férfiak 41.3%-a, míg a nőknek immár 24.4%-a vallott úgy - persze inkognitóban - , hogy volt, vagy van házasságon kívüli kapcsolata. Bizony, a hölgyek kezdenek felzárkózni, aminek magyarázata növekvő szerepvállalásuk a munkaerő piacon, s ez egyben önbizalmukat, önállóságukat és emancipáltságuk hangsúlyozását is jelzi. A hűtlenkedés megfogalmazásánál azonban még mindig óriási a nemek közötti szakadék: míg a férfiak 45%-a véli úgy, hogy hűtlenségnek csak a tartós szexuális és érzelmi viszony számít, a hölgyek 58%-a szerint még a testi kapcsolat nélküli találkozások és a más iránt fellángoló, ábrándos érzelmek is a megcsalás kategóriájába tartoznak. Persze, csak ha párjuk az, aki kileng, mert ha ők teszik ugyanezt, akkor arra okuk van: férjük elhanyagolja őket, nem tiszteli őket párjuk, házassági életük sivár, stb.
És itt jutunk el egy másik fontos különbséghez. Arra a kérdésre, hogy miért keresett házasságon kívüli partnert, a nők többsége lelki, érzelmi okokra hivatkozik, a férfiak pedig inkább a testi és fizikai motivációkat sorolják, tipikusan, hogy nem kielégítő az otthoni szexuális élet, vagy hogy fiatalabbnak akarja magát érezni, vagy mindkettő. Meglepő vagy sem, a megkérdezettek többsége (55%) mégis azt állítja, hogy ellenállhatatlan vonzalom ébredt benne az iránt a bizonyos harmadik iránt, ami végül is kevés kivétellel a testiséghez kapcsolódott.
Felvirradt a koreai Sherlock Holmesok napja
Ám a dél-koreaiak nem szívesen hunynak szemet párjuk hűtlenkedése felett, még akkor sem, ha ők maguk sem különbek a Deákné vásznánál. A hölgyek 23%-a képes megbocsátani, ám az uraknak mindössze 11%-a elnéző, így aztán még a gyanakvásnak sincs határa. Amikor pedig a zöldszemű szörnyeteg, a féltékenység felüti a fejét, akkor a végére kell járni a dolognak. Mivel a házasságtörés többé nem volt büntetendő, a megnyugváshoz vagy éppen a kenyértöréshez bizonyítékokat kellett szerezni, ezért 2015 után megnőtt a kereslet a magándetektívek szolgáltatásai iránt, kiknek irodái gombamód kezdtek szaporodni, leginkább persze Szöulban. Korunk privát kopóit azonban ne úgy képzeljük el, mint a jó öreg Holmest, aki nagyítóval a kezében ólálkodik lábnyomokat vizslatva.
Ahogy nőtt a kereslet, és élesedett a konkuráló cégek közt a verseny, úgy váltak módszereik a modern technika segítségével egyre kifinomultabbá és gátlástalanabbá. Leggyakrabban olyan appokat telepítenek a gyanakvó férj vagy nej mobiljára, melynek segítségével valós időben le tudják hallgatni párjuk beszélgetéseit, nyomon tudják követni üzeneteit, leveleit. Az is egy módszer, hogy televíziós online üzletek call centereibe, sőt mobilszolgáltatók ügyfélszolgálatába épül be a magánnyomozó, és onnan kémkedik jó pénzért a préda magánélete után. Legalább ennyire alávaló, hogy adathalász üzenetet küldenek a célszemélynek, hogy miután így meghekkelik a telefonját, információkat gyűjtsenek, az autójában kicserélt, kémkedő fekete dobozokról már nem is beszélve. Igaz, hogy a bíróság előtt az ilyen módon beszerzett és természetesen illegálisnak számító bizonyíték nem perdöntő, azért van abban valami végtelenül arcátlan, hogy valaki alattomban szabadít rá idegent a valaha szeretett személy intim szférájára. A dél-koreai válóperes ügyvédek nagy többsége szerint a hűtlenséget közvetett bizonyítási módszerrel is megnyugtatóan lehet igazolni, nincs szükség in flagrante delictora.
Részlet a Temptation és a The World of The Married c. sorozatokból
Végül szeretnék ajánlani két különböző korban készült és a témával foglalkozó, szerintem kiváló sorozatot. Az egyik a 2014-ben forgatott Temptation (Csábítás), a másik a már korábban említett The World of The Married (2020). Mindkettő mesterien tükrözi az adott kor felfogását, s az ebben történt változások remekül nyomon követhetők, ha a kettőt összevetjük. A szív érzelmei azonban nem változnak, a szerelemnek, a féltékenységnek, a gyűlöletnek, a fájdalomnak, a szenvedélynek, a kétségnek, a boldogságnak és az okozott sérüléseknek ezer arca van, de mind életünk velejárója, hozzánk tartozik, mi éljük át, mi viseljük, és nem lehet jogi kategóriákba zárni, mert egyszerűen „csak” emberi.
A cikket írta: Csajka Edit
Cikk forrása: The Chosun Ilbo (2011, 2015, 2016, 2020. évf.), The Guardian
Képek forrása: Soompi, HanCinema, Pinterest, Pixabay
