Korea in Hungary

Dél-Korea törekvése a hulladékmentes társadalom felé

2020. július 29. - Koreai Kulturális Központ

Az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb témája a szemétkezelés és az újrahasznosítás. Ebben a témakörben Dél-Korea két dologról híres: a hulladék szelektíven való gyűjtésében és újrahasznosításban élen jár; hivatalosan hulladékának több mint 85%-a kerül újrahasznosításra. Ezzel egyidejűleg hajlamosak mindent is műanyagzacskóba tenni vásárlás után, legyen szó akár egy darab rágógumiról. A nagy szupermarketekből viszont 2019-ben kitiltásra került az egyszer használatos műanyagzacskó. Az idevezető útról, az állam intézkedéseiről és a koreai zero-waste mozgalomról olvashattok ebben a cikkben. 

szemet1borito.jpg

Napjainkban egy átlagos dél-koreai ember napi 0,95 kilogramm hulladékot termel, 1994-ben ez a mennyiség 1,3 kilogramm volt. 1995-ben került bevezetésre a mennyiség alapú szemétdíj kifizetés, melynek lényege az, hogy számla helyett a szemeteszsák ára tartalmazza a szemétszállítás és kezelés költségeit. Így aki több szemetet termel, az többet fizet. A 2000-es évektől a törekvések arra irányultak, hogy a hulladék ne csupán kezelve legyen, hanem erőforrásként újrahasznosításra kerüljön.
2005-ben tilossá vált az élelmiszerhulladék lerakókban való elhelyezése, 2013-ban pedig bevezetésre került az élelmiszerhulladék komposztálását elősegítő, biológiailag lebomló szemeteszsák is. Napjainkban az ilyennemű hulladék 95%-a kerül újrahasznosításra komposzt, állati takarmány vagy szilárd tüzelőanyag formájában. Ez 1995-ben mindösszesen 2% volt. 

szemet2.jpg

Élelmiszerhulladékból készült komposzt

Ez azért is fontos, mert a köretekben (반찬, banchan, ejtsd: páncsán) gazdag étkezési kultúrának a velejárója a rengeteg maradék. Illetve az 1990-es évek növekvő életszínvonalának köszönhetően egyre többen engedhették meg maguknak az éttermekben való étkezést, és a korábbi évekhez képest az egyszemélyes háztartások száma is nőtt, e tényezők miatt pedig egyre csak növekedett az élelmiszerhulladék mennyisége. Így rohamos tempóban teltek meg a hulladéklerakó helyek is. 

A 95%-os eredmény az 1997-ben alakult Korea Zero Waste Movement Network kampányolásának is köszönhető, akik megalakulásuk óta segítik a kormány hulladékkezelési intézkedéseit. Munkájuknak köszönhető például, hogy a 2002-es dél-koreai–japán közös rendezésű labdarúgó-világbajnokságon sem kerültek ingyenesen kiosztásra eldobható szurkolói termékek. 

Egy 2016-ban készült nemzeti felmérésből kiderült, hogy Dél-Koreában az egyik legmagasabb az egy főre jutó felhasznált műanyag mennyisége. 2015-ben az ország 6,9 millió tonna műanyagszemetet termelt, amiből újrahasznosításra 60% került, jelentős mennyiséget viszont exportáltak. 2018 előtt az ilyennemű export főként Kína felé irányult, viszont Kína 2018-ban megtiltotta 24 féle szilárd hulladék importálását, köztük a műanyagét is. Ez rövid időn belül műanyagszemét-válsághoz vezetett Dél-Koreában. Így talán a kormány nyitottsága sem meglepő a különféle hulladékok mennyiségének csökkentésére irányuló intézkedések felé. 

szemet3.jpg

Uiseongi szeméttelep, ahol az utóbbi évek során megengedett hulladékmennyiség több mint nyolcvanszorosa halmozódott fel törvénytelenül.

Jelenlegi céljaik között szerepel például 2022-re 30%-kal csökkenteni a termelt műanyagszemetet. 2015-ben egy átlagos koreai körülbelül 414 műanyagzacskót használt, ami duplája az európai uniós átlagnak. És habár 2019-ben kitiltották ezeket a zacskókat a nagy szupermarketekből, a hal- és gyümölcsrészlegen továbbra is elérhetőek, illetve a kisboltokban is.
2016-ban nyílt meg Dél-Korea első zero waste, csomagolásmentes boltja, a The Picker. A krízis sok koreai szemét nyitotta fel a szemétprobléma kapcsán, így a kezdeti vegán és környezettudatos vásárlók alkotta kuncsaftkör is kibővült. 

szemet4.jpg

The Picker

Hasonlóan hazánkhoz, Dél-Koreában is egyre népszerűbb téma a hulladékmentesség a közösségi médiában. YouTube-erek szívesen osztanak meg különböző tippeket és praktikákat, például hogy a simítózárral ellátott tasakok, miután elfogy belőlük a termék, kiválóan újrahasznosíthatóak más termékek tárolására, fagyasztására. 

szemet5.jpg

Noha még hosszú az út, és Dél-Korea sem tökéletes hulladéktémában, de bizonyos területeken mindenképpen követendő példaként lehet rá tekinteni. 



Cikket írta: Rácz Ivett

Forrás:

intelligentliving.co, waste21.or.kr, news.khan.co.kr

global-recycling.info, mn.kbs.co.kr, korea.net

huffpost.com, koreaherald.com, weforum.org

Képek forrása:

korea.net, intelligentliving.co, edition.cnn.com

news.khan.co.kr, youtube.com

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr5216080934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.