2020. március 23. írta: Koreai Kulturális Központ

Zöld béka, a dacos koreai kisgyerek

Érdekes kifejezések a koreai nyelvben I.

A cheonggaeguri (청개구리, ejtsd: csanggeguri) a japán levelibéka koreai neve, nevének szó szerinti jelentése zöld béka. A mindennel is ellenkező személyt, illetve főként a szülei szavára nem hallgató gyereket szokták gyakran cheonggaegurinak nevezni Koreában. Valószínűleg a szemfüles k-pop rajongók számára sem ismeretlen a fogalom, hiszen többször felbukkan zeneszámokban. Az ilyen számok visszatérő elemei a makacsság, dacosság, szófogadatlanság. Frappáns dalcímként is előfordul, azonban ebben az esetben a cím és a tartalom közötti kapcsolat megértéséhez szükséges folklórban való jártasság miatt is, gyakran eltér az angol cím a koreaitól. Viszont ebből a cikkből azok is megtudhatják ennek a jelenségnek a kulturális hátterét, akik eddig esetleg még nem ismerték volna.

A jelenség eredete egy koreai népmesében keresendő, mely történet egyúttal arra is választ ad, hogy miért brekegnek a békák, ha esik az eső. Ilseogijo (일석이조, ejtsd: ilszagidzso): két madarat egy kővel, azaz „két legyet egy csapásra”, ahogy a koreai szólásmondás tartja. Maga a történet részletei népmeséhez híven változatokként eltérnek, de a rövid tartalma a következő:
Élt régen egy zöld kisbéka, aki mindig az ellenkezőjét tette annak, amit anyja kért tőle. Ha anyja azt kérte tőle, hogy ugorjon magasra, akkor meg sem mozdult. Ha azt kérte tőle, hogy maradjon nyugton, akkor magasra ugrált. Viselkedése az évek múlásával sem változott. Az anyabéka, ismerve gyermeke természetét, azt kérte halála előtt fiától, hogy a folyóparton temesse el őt. Természetesen valós kívánsága teljes ellentéte volt ennek, azt szerette volna, ha a hegyen kerül eltemetésre. A szófogadatlan kisbékát anyja halála rádöbbentette, hogy mennyire rossz gyermek volt eddig. Furcsállotta a helyválasztás, de teljesítette anyja végső kívánságát és a folyóparton temette el őt. Habár dacos volt a kisbéka, szerette az édesanyját. Ezért esős napokon mindig sírt, hiszen attól félt, hogy elmossa anyja folyóparti sírját az víz.

E történetből származik a cheonggaeguri, a dacos gyermek metaforája, jól ismert tanmese a kisbékához hasonló viselkedésű koreai gyerekek számára a szülők iránti tiszteletről, kegyességről.

Ettől kevésbé tanító jellegű háttérrel rendelkező kifejezésekkel is találkozhatunk a mindennapokban. A koreai kultúrának egyik fontos eleme az alkoholfogyasztás és a köré fonódott szokások. Azokra az emberekre, akik igencsak magas fokon űzik az ivást, Koreában a sulgorae (술고래, ejtsd: szulgore) átvitt értelmű kifejezést használják. A sul jelentése alkohol, a gorae pedig bálnát jelent. Jelentésében és használatában is párhuzam vonható közte és az „iszik, mint a gödény” kifejezés között. Mindkét állat úgy szerzi meg a táplálékát magának, hogy közben jelentős mennyiségű vizet fogyaszt el.

A cheonggaeguri és a sulgorae is viszonylag jól ismert, gyakran előforduló kifejezések. Hozzájuk képest valamelyest talán már ritkábban használt szófordulat a vő szinonimájaként ismert baengnyeonsonnim (백년손님, ejtsd: peknjanszonnim). Szó szerinti jelentése „száz év vendég”, mely arra utal, hogy a vő egy teljes életen át olyan vendég marad, akit gondos odafigyeléssel kell kezelni. Az utóbbi években kikopott a mindennapi szóhasználatból, de ezen némileg változtatott a közel 10 évig futó Baengnyeonsonnim-Jagiya (백년손님-자기야, ejtsd: peknjanszonnim-cságijá) című SBS valóságshow. A műsor olyan családok mindennapjait és esetleges nézeteltéréseit mutatta be, ahol a hagyománytól eltérően a férj él együtt a feleség családjával.