A minhwa (민화 – minhva), vagyis a népi festészet a koreai kulturális örökség egy érdekes és rendkívül gazdag szeglete. A képeken gyakran jelentek meg mitológiai alakok, virágok, állatok és a mindennapi élet momentumai, egy nagyon jellegzetes stílusban.

A 민화 (minva) szó jelentése a nép festészete. Az ezen csoportba tartozó képek alkotói gyakran névtelen művészek, akik sajátos stílusukban örökítették meg a mindennapi életet történéseit, vagy festettek olyan szimbólumokat, melyek megvédték annak tulajdonosát és családját a gonosz erőktől, és egészséget, boldogságot hoztak. A képek kedvelt motívumai voltak a sziklák, tavak, felhők, a nap, a hold, fenyők, teknősök, rovarok, virágok és olyan állatok, melyek az erőt szimbolizálták, mint például a tigris.

A stílus létrejötte a XVII. századra tehető, és népszerűsége mind a mai napig töretlen. Sokáig nem tulajdonítottak különösebb értéket ezeknek a képeknek, mivel elkészültük dátuma és a művész neve egyaránt ismeretlen volt.  Azonban újraértékelték ezt az felfogást, amikor realizálták, hogy ezek a képek képviselik a Joseon-kortól kezdve a mindennapi emberek művészi önkifejezését. Ezek az ismeretlen művészek a képeiken megjelenő szimbólumokkal fejezték ki érzéseiket, ábrázolták életüket, ezekkel a képekkel díszítették otthonaikat, vagy örökítettek meg olyan örömteli ünnepeket, mint például az esküvők.  A képek stílusához szervesen hozzátartozik a szatirikus és humoros ábrázolás. Nem véletlen, hogy töretlen népszerűségének okát abban látják, hogy a képek témája megérinti a koreaiak lelkét.

A festményeket a fő témájuk szerint két csoportra lehet osztani: olyanokra, amelyek alapvetően jókívánságokat tartalmaznak és olyanokra, amelyek célja a gonosz erők távoltartása. A fő témától függetlenül minden festményen megjelennek a boldogságot jelképező szimbólumok, melyek szintén két csoportra oszthatók: a hosszú életet jelképezők (nap, felhők, fenyő, bambusz, szarvas, teknős, víz, szikla) és a mindenki számára minden jót kívánó szimbólumok.
A koreaiak is hittek a jin és jang, a jó és rossz egyensúlyában az emberi életben, és ez megjelenik ezeken a festményeken is. Továbbá igen gyakran megjelentek sámánisztikus jelképek is, melyekről azt gondolták, hogy megvédenek a háborúktól, betegségektől és egyéb viszontagságoktól. A képeken szereplő állatok pedig a gonosz szellemeket tartották távol az otthonoktól. A leggyakrabban festett állatok a tigris, a sárkány, az unikornis és a teknős voltak.

A leggyakoribb szimbólumok a tigris és a sárkány.  Az emberek hittek benne, hogy a tigris megvéd a nemzetet sújtó bajoktól és a természeti katasztrófáktól. Sok képen jelenik meg a tigris a népmesék hőseként. Ezeket a néha csodálatos, néha félelmetes történeteket minden koreai ismerte. A tigris bőrét, csontjait, karmait és fogait természetfeletti erőkkel ruházták fel. A hiedelmek szerint a tigrist és szarkát ábrázoló kép (작호도 – dzsákhodo) a tigris révén megvéd a gonosz szellemektől, a szarka pedig jó híreket hoz az újévre. 

A sárkány pedig képes megvédeni az embereket a gonosz erőktől, valamint a király és a királyi hatalom jelképe is egyben. A népi festészetben leggyakrabban két típusú sárkány jelent meg. A zöld sárkány elűzte a gonoszt, a felhősárkány pedig esőt hozott.  

A virágok közül a peónia örvendett a legnagyobb népszerűségnek, mely szépsége és élénk színei miatt lett a gazdagság jelképe. A virágot ábrázoló képeket általában a házasságkötő termekben, a magasabb rendű családok friss házasainak szobájában és a női lakrészben lehetett megtalálni.

A peónia mellett a lótusz ábrázolás (화조도 – hvácsodo) volt még rendkívül népszerű. Míg Japánban a buddhizmus jelképe volt, addig Koreában ez a virág a valódi úriembereket szimbolizálta. A lótuszt ábrázoló képeken gyakran jelennek meg madarak, halak, rovarok és kacsák. A párosan ábrázolt kacsák boldogságot hoztak a családnak és szerelmet a házaspároknak. 

Általában a fiatal házasok szobáját díszítették a madarakat és virágokat ábrázoló képek.

Néhány gyakran használt szimbólum és jelentésük:

• szarka – a jó hírek hozója
• fácán és kacsa – hűség
• bambusz és fenyő – hosszú élet
• gesztenye – jámborság
• teknős – kitartás
• unikornis – kegyelem
• oroszlán – erő
• tűz – jóakarat
• gabona – élet
• hegy – méltóság

A minhwa művészete messze nem merült ki a fent említett témáknál. Az előbbiekhez hasonló népszerűséggel bírt a 문자도 (mundzsádo). 

A művészek ezeken a képeken olyan kínai karaktereket örökítettek meg, melyek segítettek közelebb kerülni a céljaikhoz, és olyan fontos tanításokat közvetítettek, melyek megtanulása, fejben tartása nagy jelentőséggel bírt. Ahogy ez már sejthető, ezek a képek a konfucianizmusnak köszönhetőek. A művészek ilyen művekkel örökítették meg mindenki számára a konfucianista elveket, mint például a jámborság, szeretet, hűség, erényesség. A kínai karakterek festése mellett hasonlóan a műveltséget hangsúlyozta az a téma, melynek során könyvespolcokat örökítettek meg (책가도 – csekkádo). Ezen képeken a tudósok és művelt emberek azon igénye jelent meg, hogy tudásukat még jobban elmélyítsék.  

A koreai népi festészet igen sokrétű; összetett szimbolikája, egyedi stílusa és gazdag színvilága nem csak a koreaiak, hanem más országok műkedvelőinek is elnyerik a tetszését. Állításomat mi sem támasztja alá jobban, minthogy a Koreai Kulturális Központ hagyományos festészet tanfolyamain minden félévben lelkes jelentkezők vetik bele magukat eme gyönyörű, ám bonyolult és sok türelmet igénylő műfaj alapjainak elsajátításába.

A cikket írta: Szabó Dóra

Képek forrása: antiquealive.com, pinterest.com, koreanart21.com