Korea in Hungary

Önvizsgálat a legfelsőbb szinten

Pandora (2016)

2017. augusztus 30. - Koreai Kulturális Központ

Jae-hyeok (Kim Nam-gil) egy hétköznapi, kisvárosi fiatalember, aki a város férfi lakosságának nagyrészéhez hasonlóan a helyi atomerőműben dolgozik. Amikor éppen elhatározza, hogy külföldre utazik egy jobb munka reményében, egy földrengés súlyosan megrongálja az atomreaktort. Jae-hyeoknak maradnia kell, hogy megmentse a lakosságot és köztük saját családját. Az a bizonyos „szelence” kinyílt, a sugárveszély elkerülhetetlen, az egyetlen kérdés az, hogy mi okoz nagyobb katasztrófát: az elavult erőmű vagy a balesetet eltusolni igyekvő kormány?

pandora.png

Dél-Korea energiaszükségletének jókora részét az atomenergia biztosítja. A 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset – mely közvetlen ihletője a Pandora c. filmnek – valamint a 2012-ben napvilágra került hamisítási botrány (több mint 5000 reaktorkomponens papírjai nem voltak rendben, ami miatt 2 erőművet ideiglenesen le is kellett állítani) következtében a kormány igyekszik csökkenteni az atomenergia felhasználásának mértékét. Természetesen mindaddig, ameddig üzemelnek az atomerőművek, fennáll egy lehetséges nukleáris katasztrófa esélye, de ez a világ minden atomerőművére igaz.

pandora_poszter.jpg

A Pandora c. rendezőjétől film, Park Jung-wootól nem áll messze a katasztrófafilm műfaja, a 2012-es Deranged c. filmjében egy paraziták okozta járvány fertőzöttjei tömegével ölik magukat a Han-folyóba. Már a Deranged is foglalkozik a kormány felelősségével, de az igazán erős kormánykritika a Pandorában artikulálódik.

pandora_kisemberekbol_hosok_jae-hyeok_kim_nam-gil_es_baratai.jpg

A film fő antagonistája Dél-Korea miniszterelnöke, aki a végsőkig próbálja titokban tartani a baleset valódi súlyosságát, félti a gazdasági mutatókat az esetleges (és jogos) pánik kitörésétől. A miniszterelnök teljes vakságban és tudatlanságban tartja az Elnököt, aki csak akkor fogja fel a helyzet tényleges komolyságát, amikor már késő. Érdekes, hogy ebben a kőkemény társadalomkritikában az általában leszólt média a jótevő szerepébe kerül. A nép csak a független híradóból értesül a balesetről és a sugárveszélyről, sőt, a későbbiekben az Elnök is a médián keresztül könyörög az embereknek, hogy áldozza föl magát valaki az ország megmentése érdekében, ha már a kormány nem tudta biztosítani a biztonságot.

A Pandora nemcsak az Elnököt teszi szánandóvá, hanem a saját hőseit is. Jae-hyeok és társai rettegnek a haláltól, és nehezen veszik rá magukat arra, hogy visszamenjenek az erőműbe megakadályozni annak felrobbanását. A síró-rívó, vért hányó kisemberek arcáról pedig a radioaktív hűtővíz mossa le a könnyeket. Valójában nem azért küzdenek, hogy túléljék a katasztrófát, hanem azért, hogy életben maradjanak addig, amíg biztosítják a reaktort.

A Pandora a 2016-os év másik fontos, társadalmilag is szerepvállaló katasztrófafilmje a Tunnel (lásd korábbi írásunk) mellett. A két film nemcsak egy adott probléma (alagútmutyi; atomerőművek tényleges állapota) felülvizsgálatára, de a kormány önvizsgálatára is késztet. Az ország aktuálpolitikai eseményeit számon tartva a Pandora figyelemre méltó előfutára a szóban forgó önvizsgálatnak.

 

A cikket írta: Szilágyi Miklós

Képek forrása: asianwiki.com, koreanfilm.or.kr, askkpop.com

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr7512790116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.