Két, nyugaton kevésbé ismert egyetemről szeretnék kis összefoglalót írni, melyek az elmúlt években sorra a S.K.Y. egyetemek - Seoul National University (서울대학교), Korea University (고려대학교), Yonsei Univerity (연세대학교) - sarkában loholnak a ranglistákon, vagy akár már meg is előzték némelyiküket.

Természetesen a bevezető nem pontos több szempontból sem: milyen felmérés szerint történt a rangsorolás? Mely években publikálták ezeket a felméréseket? stb, stb… Ha beírjuk valamelyik kereső programba ezeket a kulcsszavakat: korea + univerity + ranking vagy international + university+ranking, akkor 4 weboldalon négy különböző eredményt fogunk találni keresésenként. Egy dolog azonban közös a következő egyetemekben: az új generációt képviselve állnak a S.K.Y. tagok körül, mint egy családi portrén.

Kezdjük hát a korelnökkel: a KAIST-tal (Korea Advanced Institute of Science and Technology, 한국과학기술원), ezt a nevet 2008 óta csak rövidített formában használják). Az intézmény 1971-ben koreai és amerikai kooperáció nyomán jött létre, az alapító atyák Chung Geum-mo (Polytechnic Institution of Brooklyn professzora) és Frederick E. Terman (a Stanford Egyetem akkori alelnöke) voltak. Céljuk a jövendőbeli kiváló tudósok kinevelése, valamint az ország felsőoktatásának fejlesztése volt. Alapfilozófiájuk szerint a „dolgok sűrűjéből” akarják előremozdítani a világot, vagyis olyan technológiák fejlesztésén fáradoznak, melyek a sci-fik lapjain fordulnak elő… még. 

Talán pár olvasónak ismerős lesz a 2015-ben díjat nyert HUBO (휴보) nevű „humanoid robot. Valójában nem egy robotot takar a név, hanem egy egész szériát, melynek fejlesztése 2000-ben indult a KAIST-on, és egy évvel később már gyümölcsöt is hozott a KHR-0 formájában. A fejlesztés célja, hogy idővel kiváltsák az embereket olyan munkakörnyezetekből, mely ártalmas lenne az egészségükre. (Például extrém hőnek vagy sugárzásnak kitett területeken, mint mondjuk a Mars felszíne.) Ha már a világűrnél tartunk, meg kell említenem, hogy Korea első űrhajósa is (Lee So-yeon, 이소연) ezen az egyetemen koptatta az iskolapadot.

Az egyetemet bár Seoul-ban alapították, 1989-ben Daejeon-ba (대전, Dedzson) költözött, és Korea Szilikon völgyének motorjává vált. Környezetbarát kampusza van, melyen az Olev nevezetű elektromos busz jár (saját fejlesztés, önmagát tölti az útba épített szerkezet segítségével, így nincs szüksége töltő állomásra), a diákok minden igényét kielégítve. Vagyis, miután az amerikai étteremláncok valamelyikében megebédeltek, akár a sport létesítmények valamelyikébe (uszodától a sportcsarnokig) vagy a kampusz saját rendelőjében is folytathatják a napot a diákok. 

Maga az oktatási rendszere is innovatív, hiszen a csekély kötelező órán kívül a tanulók maguk válogathatják össze, mely órákon szeretnének részt venni. Valamint ösztönzik diákjaikat a szakmai gyakorlat megszerzésére, még az egyetemi éveik alatt. 

A második egyetem az előbb említett intézmény ősi riválisa, a POSTECH (Pohang University of Science and Technology, 포항공과대학교). 1986-ban a POSCO acélipari vállalat a CALTECH (California Institute of Technology) mintájára megfizethető egyetemet akart biztosítani a jövő tudósainak, kényelmes környezetben, hogy a maximumot hozhassák ki a tehetségükből. Kicsit talán kötöttebb „track” (útvonal) metodikával vezetik a hallgatókat, szintén gyakorlatorientált módon. 

Kampusza Pohang-ban található (포항시), szintén minden igényt kielégít. Például a „SmartCampus” rendszerrel minden információ elérhető okos eszközökön keresztül. Kutatásaik közül kiemelkedő a 4. generációs fényforrások fejlesztése, valamint a biotechnológiában és nanotechnológiában elért eredményeik. De nem szeretném az olvasókat sejtbiológiával untatni. 

A két egyetem karakteréből adódóan állandó riválisai egymásnak, így évente Tudományos háborút vívnak egymással (POSTECH-KAIST Science War, a rendezvény neve a rendező egyetemtől függően változik). A baseball, foci, valamint egyéb sportesemények mellett tehetségkutató és tudományos kvíz szerepel a programban minden ősszel.

Korunk környezeti változásaira csak úgy találhatunk megnyugtató megoldást, ha a tudományhoz fordulunk, és ezen a két egyetemen már most is olyan innovatív kutatások folynak, melyek akár már tíz éven belül átformálhatják világunkat. Érdemes figyelni, mikor bukkannak fel a hírekben legközelebb, akár az új energiaforrások utáni hajszában, a biológiai kutatásokban vagy a robotikában.

A cikket írta: Győrfi Viktória

Képek forrása: spiral.kaist.ac.kr, times.postech.com, nbcnews.com, i.yitimg.com