Korea in Hungary

Dübörgő gazdaság kontra környezetvédelem

Napi gondosság: 쓰레기봉투를 주세요!

2016. augusztus 04. - Koreai Kulturális Központ

Koreába készül hosszabb távra? Nem árt, ha ráncba szedi szemetét, mert 300 ezer won büntetést kaphat miattuk. Az utcák sem tartják magukat tisztán, sokan dolgoznak rajtuk, épp úgy, mint a parkok és erdők látványos frissességén.

borito_kep.jpg

Az idősebb generáció súlyos emlékeket őriz az elmúlt évszázad háborúit követő ínséges időszakokról, és talán ez az, ami miatt a koreaiak komolyan veszik. Mert sohasem akkor figyelünk fel a világra, amiben élünk, amikor működik körülöttünk, hanem amikor tevékenyen kell segítenünk rajta. Mint a homokozóban játszó kisgyerekek, akik építik és lerombolják homokváraikat, újra és újra. Éppen ezért, amint alkalmuk nyílt rá, a koreai kormányok kiemelten kezelték a környezetvédelem ügyét.

A Koreába érkező látogató általában csak a tiszta parkokkal, esetleg a bátrabbak a zöldellő erdőkkel találkozik. Akik viszont tanulni vagy dolgozni érkeznek, azok bizony szembekerülnek a színes szemeteszsákokkal.

kep1_2.jpg

Ugyebár alapvető dolog, hogy nem szórjuk el a szemetünket csak úgy az utcán, de előfordulhat, hogy a gondosan összecsomózott szemeteszsákunkat másnap is ott találjuk, ahol hagytuk. Ennek három oka lehet: 1, hebehurgya módon nem válogattuk szét 2, nem jó színű zsákba tettük! 3, rosszkor helyeztük ki.

Első eset itthon sem szép dolog, hiszen már itthon is különböző színű kukáink vannak erre a célra. Igaz a koreaiak nem csak a papírt és a műanyagot, hanem a lebomló ételmaradékot is külön gyűjtik. Nem tisztázott, hogy komposztként hasznosítják vagy ősi módon sivítozó malackáknak lesz belőle finomság, de mindkét eset jobb mint veszni hagyni a benne maradt energiákat (nitrogén, szén, esetleg vitaminok, fehérjék). 

kep2_2.jpg

Második eset ellenben szokatlannak tűnhet: a hulladékot különböző színű zsákokba kell helyezni. Ezek bármelyik kisboltban megtalálhatók (az Etude House rózsaszín boltjaiban azért ne keressük), 5, 10, 20 vagy 50 literes kiadásban. A rendszer érdekessége, hogy nem adóban vagy szemétdíjban fizetik a hulladékszállítást, hanem ezeknek a zsákoknak az árából. Vagyis amennyi szemetet termelünk, azzal arányosan kell a szemétdíjat fizetnünk. A főváros Yongsan (용산구, ejtsd: Jongszángu) negyedében a következő színek szerint kell őket használni:

  • a sárga zsákok vannak az ételmaradéknak, papírzsepiknek, szalvétáknak és minden egyéb lebomló anyagnak
  • világoskékek a közhasznú szemétnek
  • narancssárgák a „businesses” használatra
  • fehérek az „általános” szétválogatott szemétnek

Persze ezek a színek kerületenként változhatnak, sőt, ha nem az otthonunk kerületében kiadott, de jó színű szemeteszsákot tesszük ki, akkor is a nyakunkon maradhat a holmink. Érdemes utána kérdezni, biztos segítenek nekünk. Ha más nem, a boltos ajummák vagy ajusshik.

kep3_1.jpg

A harmadik eset már jóval egyszerűbb: minden nap este 19 és 23 óra között tehetjük ki a szemetet, nem előbb és nem később! A bevezetőben említett 300 ezres bírság pontosan erre vonatkozik.

A környezetvédelemben szeretnek egy szlogent ismételgetni: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.” Ennek megfelelően lépjünk egy szintet, és lássuk, országosan milyen lépéseket tett eddig saját környezetéért Dél-Korea, és milyeneket tervez még.

Az őserdőkből mindössze pár maradt a fakitermelés miatt, ezek fokozottan védettek, az 1970-es évek komoly hatást gyakoroltak a mai tájképre. Mind a földcsuszamlások ellen, mind a levegő védelmének jót tett. 20 nemzeti park (ebből 16 hegyi környezetet, 4 tengeri vagy tengerparti élőhelyet véd) létezik Koreában. [LásdA 21.-nek tekinthetjük a DMZ-t, azaz demilitarizált övezetét, amely 1953 óta érintetlen vadon, ahogy azt Park Jongwoo képén is láthatjuk. 

kep4_1.jpg

Június 20-án kezdődött Seoulban egy kiállítás, melynek egyik legnagyobb témája a városi erőtelepítés, a koreai erdészeti szolgálat (angolul Korean Forests Service) szervezésében. Egyedül 2015-ben több mint 125 focipálya nagyságú területet telepítettek sikeresen. 344 ezer lakos és cég vett részt 1509 esetben az akcióikon, nem írtam el, ezer-ötszázkilenc! Kiemelten fontosnak tartják a városok zöldebbé és ezzel élhetőbbé tételét, hiszen a népesség több mint 48% él Seoul zsúfolt, zajos, szennyezett „nagyvárosi” környezetében, ami forrása lehet mind fizikai, mind szellemi betegségek kialakulásának.

Jó kezdeményezés, épp úgy, mint a hegyvidékre tervezett Veszélyeztettet Fajok Kutatóközpontjának tervei (National Research Center for Endangered Species). Az öt különböző zónára osztott élettereket úgy tervezik, hogy teljesen megfeleljen a kutatni kívánt veszélyeztetett fajok igényeinek, továbbá bele kell olvadnia a környezetébe. Reméljük, mihamarabb megvalósul! 

kep_5_1.jpg

Összességében a világon kilencedik legnagyobb szén-dioxid kibocsátó ország 2008 óta az olaj import felszámolására és a megújuló energiák terjesztése mellett kötelezte el magát. Kínához mérve kicsit hamarabb kezdték el az átállást, így előrébb is tart a folyamat, viszont költségvetés területén alulmarad. 

 

A cikket írta: Győrfi Viktória

Képek forrása: Park Jongwoo,

inhabitat.comlivelearnadventure.comkoreajoongangdaily.joins.comcdn.vietstar.net

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr378944206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.