A főnixmadár mitikus lény, és számos nép monda- és hitvilágának különös, nagy tisztelettel körülvett alakja. Megjelenik az ókori egyiptomiaknál, görögöknél, rómaiaknál, és vagy gólyához, vagy daruhoz hasonlít, de ezek mindig eltúlzott, fantázia-szülötte képzete. Legismertebb leírása szerint a főnix gyönyörű vörös-arany tollazatú hím madár, amely élete végén fahéj-ágacskákból fészket épít, meggyújtja és vele együtt porrá ég. De a hamvakból ezután egy új, fiatal főnix születik. A régészek a leletek alapján úgy tartják, Kínában és a Távol-Keleten már 7400 évvel ezelőtt hittek a főnixmadár létezésében. Ez, a kínai vázákon és egyéb tárgyakon talált lény inkább hasonlít egy pávára, vagy fácánra és Ázsiában az égi kegyelem, az élet újjá éledésének szimbóluma. Ez a mitikus lény a tűzmadár.
Érthető, ha felmerül a kérdés: Nincs itt valami félreértés? Hogy hogy jön ide a főnixmadár legendája és szimbolikája?
Nos, történt, hogy 1926-ban – a már öt éve folyó régészeti kutatások során – kiástak két, a Silla királyság korából származó aranyból készült királyi koronát és egyéb kincseket a feltárt sírokból. Az egyik koronát három főnixmadár díszítőelemmel látták el.
Az ásatások Gyeongju (azaz, Sorabol, a régi sillai főváros) környékén folytak és ezeket a relikviákat Noseo-dongban találták. Úgy esett, hogy VI. Gustav Adolf, svéd koronaherceg épp akkor és épp ott töltötte mézesheteit és úgy jegyezték fel, hogy ő emelte ki a sírból a híressé vált aranyövet. Azóta a műemlék- sírt Seobongchong (서봉총) –nak nevezik, ami a „seo” (Svédország) és a „bong” (főnixmadár) szavak kombinációja.
Az értékes leletek jelenleg a Szöul központjában található Nemzeti Múzeumban láthatók. A gyűjteményt a három főnix- szel díszített korona, a fityegőkkel ellátott, veretes aranyöv, arany fülbevalók és egy vésett felirattal ellátott ezüst ivótál alkotja.
Eddig összesen hat, a Silla királyság idejéből (i.e.57 - i.sz. 668) származó aranyból készült koronát találtak és megállapíthatóan mindegyik az V-VI. századból származik. Ám csak egy, a Seobongchong sírban feltárt korona az, amelyiket főnix madarak ékesítenek.
A koronát 374 darabból rakták össze, ebből 320 készült aranyból. A lemezek, szegecsek és a csavart szálak, fonalak anyaga arany, a hajlított kőberakásokat pedig jáde, vagy üveg felhasználásával alkották meg.
A leletek tüzetesebb megismerése érdekében az archeológusok és kutatók röntgensugaras és fluoreszcencia átvilágítást (XDF) alkalmaztak, hogy a korona minden egyes darabjában meghatározzák az arany tisztaságát. Arra a megállapításra jutottak, hogy a csavart fonalak és szálak különböző korban keletkeztek. A korona kerekített lemezeinek díszítőelemeiként használt és a kőberakások ágyait szűkítő szálak korábban, 17 karátos aranyból, egyértelműen a Silla királyság korából származnak. Néhány elem azonban 23 és 24 karátos színaranyból készült, ami arra utal, hogy a korona kiásása után az értékes relikviát valamikor kisebb ékszerészeti javításnak vetették alá a XX.században.
Az ezüst ivótálban egy bevésett írás tanúskodik annak eredetéről, amely a tálon belül, annak alján található és arra enged következtetni, hogy az értékes darabot 451-ben, vagy 511-ben készítették.
A Seobongchong sírban a sillai relikviákon kívül találtak még a távoli nyugatról származó üvegpoharakat is, és valószínűsíthetően Európából érkeztek a Selyemúton ilyen nagyon messzire.
Az összefoglalót a Koreanet cikke alapján írta: Csajka Edit
Képek forrása: National Museum, Seoul