Az elsősorban Kelet-Ázsiában fellelhető jáde megmunkálása és díszítőelemként való felhasználása Ázsia-szerte közkedvelt volt. Azonban nemcsak esztétikai szépsége révén vált népszerűvé. Koreában, Kínában és Japánban is úgy hitték, hogy jáde követ birtokolni segít elkerülni a szerencsétlenségeket és gazdagságot hoz a családba.

Jádekövekkel díszített aranykorona a Silla Királyság idejéből

Koreában e drágakő megmunkálásának kezdete egészen a bronzkorig nyúlik vissza, központja Gyeongju volt. A nyers jáde nagyon ritka és drága volt, ezért csak a társadalom legfelső rétegeihez tartozók, elsősorban a nők viselték ékszerként. Népszerűségét bizonyítja, hogy rengeteg jáde díszítésű kiegészítő került elő Silla-kori királysírokból. Híres az a korona, mely a világfát szimbolizálja, a rajta függő félhold alakú, hajlított jáde kövek pedig ennek a fának az éret gyümölcseiként a termékenység és bőség jelképei.

Jádekőből faragott teáskészlet

A kő megmunkálásának fénykora a Csoszon-korszak idején volt, de ma is sok szülő, nagyszülő ajándékoz jáde követ a gyerekek esküvőjére. Megeshet, hogy még fiatalon, egészen az esküvő előtt kerül sor a kő átadására. Ennek magyarázata, hogy úgy tartják, a jáde testesíti meg azt az öt bölcsességet, amelyekre a boldog és kiegyensúlyozott élethez szükség van. Ezek a jóindulat, igazságosság, bölcsesség, bátorság és pontosság. A koreaiak leginkább a fehér jádét kedvelik, ez a tisztaság és tisztesség szimbóluma. Ezen kívül létezik még kék és zöld jáde is, ezt láthatjuk a királysírokból előkerült tárgyakon is. A jáde koreai elnevezése ’og’ (옥), így mindent, ami szépnek és értékesnek számított ezzel a szóval fejeztek ki. Így például a király előkelő testét okche-nak a királyi trónt pedig okjwa-nak nevezték.

Jádekövekkel díszített aranykorona a Gaya Királyságból

A jáde megmunkálása nagyon bonyolult, és nagy szakértelmet kíván. Az előre megtervezett dizájn alapján először a kívánt méretűre vágják, majd faragják, végül csiszolják. A dizájn függ a jáde formájától, színétől és szemcsésségétől is.

A jáde megmunkálásának folyamata

A jáde típusa és színe jelezte viselője rangját. A felhasznált motívumok igen széles skálán mozognak. A hagyományos motívumok mellett, mint például a bazsarózsa (nőiesség, megújulás szimbóluma), cikáda (hosszú élet szimbóluma) vagy főnixmadár (királyi jelkép, hosszú élet szimbóluma) buddhista jelképek is előfordulhatnak. Régen csak a királyi és nemesi családok engedhették meg magunknak, hogy jáde ékszereket viseljenek. Ezek általában aranyból vagy ezüstből készültek. Manapság ezek az ékszerek mesélnek a családok múltjáról, és fontos részét képezik a családi kincseknek. Szeretetről, reményről, háláról mesélhet például a hajtű, gyűrű, fülbevaló. Az ékszereken kívül használati tárgyak is készültek belőle, mint füstölő edény vagy királyi pecsét.

Arany, ezüst és drágakövek - köztül jáde - felhasználásával készült hajtűk

Korea egyik legtehetségesebbnek tartott mai jáde-és drágakőfaragó mestere, Kim Young Hee számos felkérést kap ékszerek készítésére, sőt nem egy tárgyat reprodukált már a koreai történelem korábbi időszakaiból. Elmondása szerint őt a jáde faragás tanította meg arra, amivel ezt a rövid összefoglalót zárni szeretném:

 

„Ha tiszta a szíved, és arra törekszel, hogy

a mindennapjaidat széppé és értelemmel bíróvá tedd,

akkor az életed is úgy fog ragyogni akár a legértékesebb drágakő.”

 

Kim Young Hee, jáde- és drágakőfaragó mester

Az összefoglalót írta: Vizi Erzsébet

Képek forrása: korea.net, cha.go.kr