Ugyan az alább említett palotákkal a lista közel sem teljes, remélem sikerül egy átfogó képet kapnotok Korea kincseiről, és amennyiben módotok van rá minél többet megtekinteni belőlük, hiszen mindegyik egyedi a maga módján!
A Csoszon-dinasztia és a királyi udvar hangulatát felidézve naponta több százan gyűlnek össze a Gyeongbokgung palota, Heungynyemun nevű kapuja előtt, hogy végignézzék az őrségváltást, az ún. sumunjang-ot. A látványos eseménynek méltó keretet a királyi palota ad, mely többi társával együtt a koreai filozófia, valamint a Csoszon-kori művészet és építészet megtestesítője. Stílusukat tekintve sok hasonlóságot találunk a szomszédos országok (Kína, Japán) királyi palotáival, sőt a 6. századik Korea kifejezetten a kínai palotaépítési szokásokat követte, melynek lényege, hogy sík domborzaton építik fel a négyszög alaprajzú palotát. Miután azonban a Kogurjó Királyság áthelyezte fővárosát Manchuriából Pyongyangba, az egyre dombosabb, hegyes vidék e szokások megőrzését már nem tette lehetővé.
A koreaiak tehát kifejlesztették saját, országuk földrajzi adottságaihoz igazodó, elképesztő szépségű és a természettel harmonizáló stílusukat. Ugyan már nem a kínai hagyományokat követték, mégis az eredetileg Kínából származó filozófia, a feng shui, vagy más néven pungsu („szél és víz”) alapelveit követték az építészet minden területén. A „hátul hegy és elöl víz” (baesanimsu) koncepciója alapján a szöuli paloták délre néznek, és mindegyik esetében vízfolyást átszelő kőhíd vezet a király és a királyné privát negyedeibe (ún. naejeon). Északról hegyek nyújtanak védelmet, aminek különösen háborúk alkalmával volt jelentősége, ugyanis az esetlegesen menekülő király a hegyekben találhatott menedéket. Kivétel a Changgyeonggung palota, mely északra néz, valószínűleg topográfiai okok miatt. A már említett privát negyedeken kívül a palota része volt még az oejeon (külső terület üzleti ügyek intézésre), valamint a kert, ahol a király relaxálhatott.
Szöulban öt palota (ún. gunggwol) található, melyek külsejük és funkciójuk alapján is különböznek.
A központi palota vagy beopgung volt az a hely, ahol a hivatalos üzleti ügyeket intézték, valamint esküvők, királyok és hercegek koronázásának is a helyszíne volt. A többi palota másodlagos szerepet töltött be, ahová a király visszavonulhatott, vagy az állam mindennapi ügyeit intézte. A Gyeongbokgung palota volt az első beopgung az országban, mely a legnagyobb az öt közül, és egészen 1592-ig töltötte be ezt a szerepet, amikor is a japán invázió idején lerombolták. A háború után az újjáépített Changdeokgung palota lett a beopgung, majd a Koreai Császárság idején (1897-1910) a Deoksugung palota töltötte be ezt a szerepet.
A „legkoreaibb” palotának az UNESCO világörökség részévé nyilvánított Changdeokgung palotát tartják, mely a koreai palotaépítészet ékszereként egyesíti magában a távol-keleti palota-és kertépítészetet. 1404-ben kezdték el építeni, és attól függetlenül, hogy másodlagos palota volt eredetileg, sok király részesítette előnyben a Csoszon-korszak elején. 1592-ben, a japán támadás idején leégett, de 1609 után hamarosan újjáépítették, mint beopgung-t. A 19. század végén elvesztette ezt a státuszt, majd 1907-től a dinasztia végéig ismét magára vállalta a szerepet. Igazi ékköve a Korea legszebb kertjeként számon tartott hátsó kert, ahol tavak és pavilonok hangsúlyozzák a természet szépségét. Több zónája közül a leghíresebb a Buyongji kerti tó környéke. A négyzet alakú tó, gömb alakú szigettel a közepén igazi építészeti úton való bemutatása a koreai világnézetnek, ahol a Föld négyzet a mennyország pedig kerek alakú.
Fontos megemlíteni a Szöulon kívül fekvő palotákat is az ún. haenggung-okat. A kicsi épületek a király elszállásolásának célját szolgálták utazás vagy háború idején. A Csoszon- korban ilyen jellegű paloták gyakran megtalálhatóak voltak királysírok közelében és központi hegyi erődítményekben. A fallal körülvett város, Suwon volt az otthona Korea legnagyobb haenggung-jának a Hwaseong Haenggung palotának. Jeonjo király építette 1789-ben, hogy legyen hol megpihennie, amikor meglátogatja apja közeli sírját. A palotához több mint 20 épület tartozott, de a japán uralmi időszakban lerombolták. 1996-ban kezdték az újjáépítést és 2003-ban fejezték be.
Az összefoglalót írta: Vizi Erzsébet
Forrás: Korea Magazin, 2014. december
Fotók: Korea.net
