Ha Dél-Korea kortárs művészetéről esik szó, szinte reflexből Szöul jut az emberek eszébe. A főváros múzeumai, galériái és folyamatosan változó kiállításai vibrálóan tartják életben a kulturális közeget. Csedzsu-sziget azonban más úton jár: itt nem a rohanás, hanem a megfontolt, elmélyült találkozás…
Manapság a világ nagy részének nem kell bemutatni, hogy a koreaiak mennyire profik a cuki dolgok gyártásában - elég csak a kabalafigurákra vagy a használati tárgyak dekorálásának trendjére gondolni. A hagyományos kultúrában is találunk azonban olyan tárgyakat, amelyek mai szemmel is bájosak.
Ha van össznépi nemzeti itala Dél-Koreának, az jó eséllyel a banános tej. A Binggrae (빙그레) márka által 1974-ben piacra dobott banános ital több mint fél évszázada része a helyi mindennapoknak, és hiába létezik már többféle ízesítésű tejes ital is, és másolják a versenytársak, még mindig az eredeti a…
Június 20-án debütált a K-pop démonvadászok című zenés fantasy (magáról a filmről itt írtunk korábban), és a siker elsöprő. Az alvilági démonok ellen harcoló popsztárok története a bemutatását követően vezette a Netflix globális nézettségi listáját, jelen sorok írásakor 93 országban került be a Top…
A koreai kultúrában a jeong (정, ejtsd: dzsang) fogalma egy olyan mély, összetett érzelmi kötődést jelent, amely túlmutat a barátságon, a szereteten vagy a rokonszenven. Nehezen szorítható nyelvi keretek közé ez a fogalom, így nem is igazán lehetséges lefordítani, ugyanakkor fontos szót ejteni róla,…
A név Dél-Koreában nem csupán egyszerű azonosító – sokkal inkább egy mély jelentéssel bíró szimbólum. Egy koreai név tükrözheti az egyén sorsát, társadalmi státuszát és identitását is. A névváltoztatás, vagyis a gemjong (개명, gaemyeong) az elmúlt évtizedekben jelentős társadalmi és kulturális…
A különféle szerencsehozó tárgyak évezredek óta a mindennapjaink részét képezik. Egyiptomban a szkarabeusz bogár, Japánban az integető macska, Svédországban a dala ló, Koreában pedig újabban a mjongte, vagyis a tőkehal az, amelytől remélhetjük szerencsénk jobbra fordulását, vagy éppen a negatív…
1886. január 26-án egy tragikus sorsú nőt kísértek a vesztőhely felé a koreai királyság, Csoszon fővárosában. Egy olyan „szörnyeteget”, aki 210 centiméteres magasságával és 150 kilós termetével egymaga „erősebb volt, mint öt-hat férfi”. Ebben az időben a helyi nők átlagmagassága 142, a férfiaké 150…