Vannak törvények, melyek éppen eltörlésükkor válnak igazán fontossá. A hoju (ejtsd: hodzsu) rendszer, melyet sokan a patriarchális társadalom egyik alapkövének tartanak Dél-Koreában, épp ilyen. A kolonializmus alatt a japán ie rendszer mintájára átalakított családmodell több szempontból is hátrányosan érintette a nőket, ráadásul már 1957-ben, a Polgári törvénykönyvbe kerülése idején korszerűtlennek számított. De mi is volt ez a hoju rendszer, és miért volt fontos a nők számára annak eltörlése?

A mai napig gyakran említik Dél-Koreáról, hogy patriarchális társadalma van. Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e ezzel a kijelentéssel vagy sem, azt valószínűleg senki sem kérdőjelezi meg, hogy az utóbbi harminc évben hatalmas előrelépések történtek a nők jogaival kapcsolatban. Ennek egyik mérföldköve pedig éppen a hoju rendszer (hojuje, 호주제) megszüntetése volt. 

Általában háztartási nyilvántartásként fordítják, mely az úgynevezett hojeok-ra épül (호적, ejtsd: hodzsak, családi nyilvántartás), és melyet korábbi formájában már a Három Királyság (삼국시대, Samguk Shidae) kora óta használtak. Ez, a családfaként őrzött jeokbo-val (족보, ejtsd: dzsokbo) ellentétben inkább praktikus adminisztrációs célokat szolgált, a hojeok alapján állapították meg például a katonakötelességet vagy az adózást. 

A japán megszállás alatt az adminisztráció átvette a hojeok használatát, de átszervezte azt a japán ie (家) rendszer alapján. Ez azt jelentette, hogy egy család minden tagja a hoju (호주), azaz a családfő neve alatt került be az adminisztrációs rendszerbe.

 1901-es hojeok. Jobbról a második oszlopban a hoju adatai láthatóak, középen pedig a neve alatt regisztrált családtagok

Japán 1947-ben szüntette meg az ie rendszert, Koreában azonban a japán uralom utáni felszabadulást követően is megmaradt, a hagyományos értékek tiszteletének jegyében, így került át a hoju rendszer a modern polgári jogba. 

Modern regisztrációs lap. Bal oldalon vastag betűkkel a hoju neve

Miért volt patriarchális a hoju rendszer, és miért volt ez probléma?

A hoju rendszerben a család minden tagja a családfő neve alatt került bejegyzésre, ez sokat elvett az egyén szabadságából, illetve egyenlőtlenségeket teremtett a családtagok között, mivel az öröklés egy előre meghatározott sorrend szerint történt. A családfő halála esetén vagyona, titulusa a fiúgyermekekre szállt, utánuk következtek a még hajadon lánygyermekek, a feleség, majd a menyek. Mindez megerősítette a fiúgyermekek már addig is kivételezett helyzetét. A lányok ebben a rendszerben különösen alárendelt szerepben voltak életük során, hiszen házasság előtt apjuk hojeok-jában, házasság után férjükében, annak halála esetén pedig fiukéban szerepeltek tovább. A hoju rendszer nehezen tudott megbirkózni olyan, a modern társadalomban egyre gyakoribbá váló jelenségekkel, mint a válás, újraházasodás, illetve a házasságon kívül született gyermekek.

Ezek után nem meglepő, hogy a hoju rendszer eltörlésének kérdése a női mozgalmak egyik kardinális témájává vált, melyet a hagyományos értékeket képviselő, idősebb korosztály ellenzett leginkább. 

Az idősebb korosztály szintén szenvedélyesen kampányolt a hoju rendszer mellett

A hoju rendszer eltörlésének folyamata

Annak ellenére, hogy 1977-ben, 1990-ben és 2002-ben is felülvizsgálták a törvényt, ez nem hozott markáns változást a rendszerben, ezért tovább folytak a demonstrációk, pro és kontra. A női jogvédő csoportok 1999-ben az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához fordultak, 2000-től pedig petíció indult a Parlamentben a rendszer eltörlésére. A megmozduláshoz egyre több szervezet csatlakozott, különösen fontos volt az ügyvédek szervezetének támogatása, és különböző civil csoportok, politikusok, művészek is kampányoltak az ügyben. 

Női szervezetek demonstrációja

Végül 2003-ban a Parlament alkotmányellenesnek minősítette a hoju rendszert, 2005-ben pedig törvényjavaslat született annak megszüntetésére. Több mint ötven év huzavona után, 2008-ban törölték el véglegesen. 

A hoju rendszer öröksége

Eltörlése azonban nem jelenti azt, hogy a hoju rendszer nyomtalanul eltűnt, egyes kifejezésekben, szokásokban továbbra is él. Ha láttunk már koreai családi drámát, ahol a családfő könnyes szemmel szidalmazza tehetős fiú unokáját, mert az szegény lányt szeretne feleségül venni, talán hallottuk a kifejezést: "kivetetlek a hojeok-ból" (vagyis kitagadlak). Esetenként máig előfordul, hogy a mindennapi életben nem a személyi regisztráció helyét, hanem az úgynevezett bonjeok-ot (본적, ejtsd: bondzsak), azaz a család származási helyét (tehát ahol a család hojeok-ját őrzik) jegyzik fel, mivel ez utóbbi állandó, nem változtatható. 

A cikket írta: Urbán Alexandra Eszter

Forrás: encykorea.aks.ac.kr, ko.wikipedia.org, genderarchive.or.kr, theme.archives.go.kr

Képek forrása: encykorea.aks.ac.kr, ohmynews.com, twitter.com, help.scourt.go.kr, view.dreamwiz.com