Korea in Hungary

Krízispont – az óra, amikor az élet sorsa eldől

Sorozat készül Dél-Korea leghíresebb sebészének bestseller könyvéből

2019. július 23. - Koreai Kulturális Központ

A doktoros filmek, sorozatok a világon mindenütt népszerűek. Nem csoda, hisz alig van olyan ember, akinek ne lett volna már ilyen-olyan élménye, tapasztalata a „nagy fehér varázslóval”. Dél-Koreában se szeri, se száma az ilyen témájú televíziós és filmes alkotásoknak, óriási nézettséggel futnak, de ahogy a mondás tartja, az élet minden forgatókönyvírói fantáziát felülmúl. 

1_700x302_2.jpg

A kortárs dél-koreai irodalomról viszonylag kevés hír jut el hozzánk, aminek több oka is lehet, de ennek taglalása nem a mi feladatunk. Az viszont biztos, hogy egy dél-koreai orvos tavaly kiadott, kétkötetes könyvének népszerűsége minden elképzelést meghaladt. Olyannyira, hogy a Studio Dragon produkciós iroda 2020-ban sorozatot készít a műből, amelynek eredeti címe „Golden Hour” (골든아워), vagyis az a bizonyos „arany” óra, amit a fotósok és az orvosok is jól ismernek, de nyilvánvalóan különböző okokból. A fotográfiában annak a pillanatnak a megragadását értik ez alatt, amikor a nap felbukkan a kora hajnali órában és aranyfénybe burkolja a világot, az orvosok pedig azokat a hosszú, kritikus perceket nevezik így, amikor a traumás beteg sorsa jobbra vagy balra: az élet vagy a halál irányába fordul.

MIRŐL SZÓL DR. LEE GUK-JONG KÖNYVE?

2_konyv_700x399.jpg

Arról 60 percnyi aranyfényű villódzásról, amikor egy élet még próbál ezen az oldalon maradni, és azoknak az ittlévőknek az emberfeletti küzdelméről, akik mindent megtesznek, hogy ezen a parton tartsák az életet. Azokról, akik a rendszer adta nehézségek és családi életük kockáztatása ellenére sem kímélik magukat, hogy a betegnek erőt adjanak át saját erejükből, akár olyan körülmények között is, ahol az egészségügyi rendszer kapitulál. Egy elkötelezett, megszállott sebészről, aki az operációkon túl arra tette fel az életét, hogy magasabb szintre emelje a dél-koreai egészségügyi szolgáltatásokat. 17 évnyi fájdalomról, tapasztalatról, küzdésről és arról a kétségről, hogy vajon „elég jó vagyok-e?” 

3_700x394_1.jpg

Az első kötet drámai egyszerűséggel megírt „napló-féle”, amely a 2002 és 2008 közötti időszakot öleli fel. Mintha csak precíz bemetszést hajtana végre a szikéjével, a sebészdoktor tűpontos memóriával, szenvtelen hangnemben eleveníti fel eseteit, műtétei történetét és a páciensek erre vagy arra forduló sorsát. S pont ez a szenvtelen, objektív hangnem teszi olyan megrázóvá és drámaivá a könyvet, ami egyszerűen letehetetlen. Az első kötet lényegében egy hatalmas lélegzetvétellel megírt egyetlen mondat.  

A második kötetben arról a szélmalomharchoz hasonlatos küzdelemről kap fekete-fehér, éles kontúrú képet az olvasó, amit Lee Guk-jong sebészdoktor (49) és társai: orvoskollégái, a beteghordók, a helikopterpilóták, a tűzoltók, kiskatonák vívnak az élet megmentéséért, a halállal és a rossz szabályokkal küzdve. Kíméletlen őszinteséggel vezeti be az olvasót az egészségügy „szabad szemmel” nem látható bugyraiba, visszáságaiba, a rendszer elhibázott és szövevényes világába.     

MITŐL LETT ENNYIRE FELKAPOTT DR. LEE?

Dél-Koreában nincs olyan ember, aki ma ne ismerné a nevét és arcát. De mitől alakult ki körülötte ez a hatalmas „hype”, amire ő egyébként sohasem aspirált, és nem is igazán örül neki? Nos, sajnos nem attól, hogy majd’ 20 éve az ország egyik legjobb traumasebésze. És nem is okvetlenül a sikerkönyvétől, hanem attól, hogy 2017-ben megmentette egy majdnem szitává lőtt észak-koreai katonaszökevény hajszálon függő életét.

4_north-korea-defector-video-grab_700x437.jpg

2017. november 13-án a 24 éves Oh Chung-sung észak-koreai katona az évszázad legvakmerőbb szökési kísérletét hajtotta végre a JSA területén (*Joint Security Area = az egyetlen olyan keskeny sávja a DMZ-nek, ahol a két Korea katonái közvetlenül farkasszemet néznek egymással. Egyébként itt találkozott tavaly áprilisban Moon Jae-in dél-koreai elnök és Kim Jong-un, Észak-Korea első számú vezetője, valamint a közelmúltban Donald Trump az amerikai elnökök közül elsőként itt lépett át észak-koreai területére, hogy kezet fogjon Kim Jong-un-nal.) Akkor, 2017-ben a szökevényt üldöző észak-koreai katonák megpróbálták katonatársukat lelőni, számtalan helyen életveszélyesen meg is sebesítették, aztán visszarohantak területükre, mert Oh Chung-sung már olyan területen esett össze, ahová ők nem léphettek. Ahogy a katonai térfigyelő hálózat (CCTV) felvételei tanúsítják, valamivel később dél-koreai határőrök kúszva húzták át az eszméletlen, erősen vérző Oh-t. Egy katonai Black Hawk helikopterrel szállították a Suwonban található Ajou Egyetemi Kórházba, ahol azonnal dr. Lee Guk-jong műtőasztalára került.

5_700x366.jpg

„Olyan volt, mint egy törött váza” – emlékezett vissza az esetre dr. Lee. „Eszméletvesztett, kritikus állapotban volt, ránézve egy garast sem adtam volna az életéért. Öt lövést kapott, a súlyos végtagi sérüléseken túl a golyók hét szervét sebesítették meg, a hasi lövés következtében belei perforálódtak, a hatalmas vérveszteség miatt alig lehetett vérnyomást mérni, összesen 12 liter vértranszfúzióval kellett ellátni, olyan heves volt a kivérzés”. (Egy felnőtt embernek átlag 5-6 l vére van.)     

Az eset politikai vonatkozásai miatt dr. Lee-nek hazai és nemzetközi sajtótájékoztatót kellett tartania, amelyen további részleteket is elmondott, de amelyekről e cikkben nem szívesen írnék, mert felkavaróak, erős gyomor, és/vagy sok kórházi „élmény” kell hozzá, és kérem, hogy az esetleges hozzászólók se térjenek ki rá kommentjeikben (ha bírod idegekkel, lásd az angol nyelvű forrásmunkákat a cikk végén). 

Az őszinteséget nem mindenki akceptálta, többek között egy dél-koreai ügyvéd sem, aki több közösségi oldalon egyenesen „az emberi jogok terroristájának” nevezte a sebészt a beteg jogainak megsértése miatt. Jó nagy purparlé kerekedett az ügyből, ami már-már politikai botránnyá fajult, ám dr. Lee-nek hidegvérűen csak ennyi mondanivalója volt: „A beteg legfontosabb emberi joga, hogy megmentsük az életét. Nem érzem hibásnak magam.”  

Dr. Lee-nek közel 800 ezer amerikai dollárnyi, személyes adóssága van. Ez azokból az összegekből jött össze, amelyeket saját zsebből fizetett ki olyan páciensek egészségügyi számlájának kiegyenlítésére, akiknek a biztosító a drágább, bonyolultabb sürgősségi beavatkozásokat nem fizeti ki, mert arra az alapbiztosítás nem terjed ki, drágább kötvényt pedig nem engedhetnek meg maguknak. Hogy a beteg mihamarabb műtőbe kerüljön, dr. Lee számtalan esetben saját szakállára hívott mentőhelikoptert, mely szolgáltatás egyébként horror összegekbe kerül.  

6_romantic_700x394.jpgRészlet a „Romantic Doctor Teacher Kim” c. 2017-es SBS sorozatból, amelyben a mogorva sebész főszerepét Dél-Korea egyik legkiválóbb filmszínésze, Han Suk-kyu alakította (a kép baloldalán).

Dr. Lee életéről, életviteléről, alakjáról olvasgatva, a számomra eddig legjobb, leghitelesebb doktoros sorozat a „Romantic Doctor Teacher Kim” főszereplője, Kim sebészorvos (Han Suk-kyu hihetetlen erős alakításában) jutott eszembe. Addig, amíg az igazi traumatológus, dr. Lee történetét nem láthatjuk a képernyőn, szívből ajánlom ezt a sorozatot mindenkinek.

„Azok a kórházak, amelyeket Önök televíziós sorozatokban látnak, a valóságban nem léteznek” – mondta Lee doktor egy, az amerikai ABC televíziónak adott interjúban. 

Dr. Lee nyugodt, higgadt arca mára Korea-szerte jól ismert.  Egyik asszisztense így nyilatkozott róla: „sztoikus és mosolytalan, de amikor hoznak egy kritikus állapotú beteget, teljesen átváltozik. Arcvonásai élessé válnak, ő maga ellentmondást nem tűrővé, akinek szenvedélyes, karizmatikus intézkedéseit szinte vakon követjük.”

7_lee-cook-jong_700x394.jpg

„Sok fájdalmas emlékem van. Pácienseim százainak sorsa kísért, akiknek életéért megszállottan küzdöttem, de azon a bizonyos krízisponton mégis kicsúsztak a kezem közül, és elvesztettem őket.” – Dr. Lee arca beszéd közben mintha megfagyott volna, s ezek a kemény arcvonások immár az orvos védjegyévé váltak.

Ha tisztességesebb az egészségügyünk és a biztosítási rendszerünk, ha mindenki időben beérhetne, akkor talán sokkal kevesebb lenne a humán veszteség, amit a sajátomnak érzek. Az anyagi veszteségeim nem érdekelnek, de soha le nem róható tartozásom van velük, az elveszített emberéletekkel szemben, szóval semmi okom és jogom nincs mosolyogni. Tanuljanak kérem a könyvemből, bár nem vagyok író, csak egy orvos. Nincsenek kiválasztottak. A könyvemet mindenkinek ajánlom.

*Megjegyzés: a „Golden Hour” mindkét kötete megrendelhető, egyelőre még nem készült belőle angol nyelvű fordítás.

 

A cikket írta: Csajka Edit

Források: 

youtube.com

koreatimes.co.kr

hanbooks.com

koreajoongangdaily.joins.com

kheraldatl.wordpress.com

abcnews.go.com

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr6514948792

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.