A világhírű, tradicionális koreai, kortárs és improvizációs jazz zenét vegyítő Black String zenekar május 23-án debütált Magyarországon a Budapest Music Center színpadán. Az együttes három koreai tradicionális zenészből és egy jazz gitárosból áll: Heo Yoon Jeong geomungo-n, Heo Aram daegeumon-on, Hwang Min Whang janggu-n és Jean Oh az elektromos jazz gitáron játszik. A zenekar megalakulása előtt a művészek 2011-ben egy UK Connection nevű koreai-brit zenei projekt keretében találkoztak az Egyesült Királyságban.

A Black String név több, mint egy angol fordítás a geomungo szóról. A fekete (black) a keleti filozófiában a világegyetem mély, titokzatos oldalát képviseli. A húr (string) kifejezés pedig a különleges, tradicionális koreai húros hangszerekre utal, amik közvetlenebb, természetesbb kifejezést közvetítenek, mint nyugati társaik. A Fekete és a Húr így együtt, a Kelet és a Nyugat kifürkészhetetlen és végtelen lehetőségét jelenti.

Ehhez hasonlóan az együttes zenéje is több, mint a jazz és a hagyományos koreai műfajok kereszteződése. Sokkal mélyebbre szántanak, hagyják a zenét önmagáért beszélni, és egyfajta úttörőként teljesen új utat nyitnak a globális zenei színtéren.

Céljuk világos: "A mi zenénket nem lehet  műfajhoz kötni, és soha nem is szeretnénk" - mondja Heo, a zenekar vezetője - "A zenénket mi korlátlan kortárs koreográfiának hívjuk."

Tánc a szellemek elűzéséért

2016 októberében a Black String egyike volt a 30 csapatnak, akik a World Music Expo-n játszottak Spanyolországban. A bemutató nagy sikert aratott, és zenéjük egyre ismertebbé vált világszerte.

Az év elején szerződést kötöttek az ACT-szel, Európa második legnagyobb jazzlemez-kiadójával (az első az ECM), és megállapodtak abban, hogy öt teljes albumot készítenek. A Black String az első koreai tradicionális zenekar, aki leszerződött a német kiadónál.

Október 4-én a Black String kiadta a régóta várt első albumát, a "Mask Dance" -t. Az album fő inspirációja a hagyományos koreai maszk tánc, a cheoyongmu, ami egy tradicionális koreai szertartás a gonosz szellemek elűzűsére. A cheoyongmu 2009-ben  felkerült az UNESCO Emberi Jogok Kulturális Örökségének listájára is.

Távol az otthontól

Bár mára a Black String globális közönségnek örvend, a nemzeti és kulturális határokat átlépve továbbra is hű maradt a koreai gyökerekhez.

A koreai zenészek és művészek számára a globális platform nagyobb lehetőségeket ad a kultúrájuk megosztására. Bár hazájukhoz kétségtelenül kötődnek, Heo szerint a Black String legfőbb prioritása a művészete.

"A művészetnek szabadon kell szárnyalnia" – véli - "Ha valamit elnyomsz, akkor az, amit meg akarsz fogalmazni, nem tud előjönni."

Lee kiemeli azt is, hogy a Black String tagjai zenélés közbeben elengedik magukat, és képesek maguk is élvezni azt. Ez azért is fontos, mert az élvezettel játszó zenészek látványa befolyásolja a közönség hangulatát is.

"Nem az a fontos, hogy mit zenélünk, hanem az, hogy hogyan" - mondja. "Ha a zenénk egy meghatározott célra készülne, az eredmény egydimenziós lenne. De ha élvezzük is, amit csinálunk, az emberek sokfélét megtapasztalhatnak a zenénken keresztül.

A Black String zenei világa egyedülálló módja annak, hogy a koreai történeteket a zene révén megismerhessük - ez nemcsak a koreaiak újfajta bekapcsolódását jelenti, hanem világszerte inspirálja az embereket.

A Black String jelentésének megvitatásakor Heo a gyerekek krétarajzaival von párhuzamot. Amikor a színes kréta-rajzot fekete festékkel vonják be, majd egy fogpiszkálóval a festékbe karcolva előtűnik alóla a sok szín. Akárcsak a zenei világuk,  "A fekete nem a színek hiánya, hanem a sok szín összeolvadása" - zárja le.

Black String, Mask Dance:

A cikket írta: Elekes Réka

Forrás: Seoul Selection Magazin

Képek forrása: Raum Studio, Seung Yull Nah, Koreai Kulturális Központ