Korea in Hungary

Filmes hullám

A "hallyu" áttörése a filmvásznon

2017. március 08. - KKK admin

A kortárs dél-koreai mozi vitathatatlanul részese lett a globális filmkultúra meghatározó darabjainak. Mind mennyiségileg, mind minőségileg magas szinten, szinte futószalagon gyártják a belföldi és nemzetközi sikereket egyaránt sorra halmozó mozikat.

700x300_donedone.png

Dél-Korea rossz hírű filmes állóvízből Ázsia

legfelkapottabb filmpiacává változtatta önmagát.

– Hollywood Reporter

A nagy áttörés az 1990-es évek elejére tehető, mikor is a kormány átreformálta a teljes mozgókép-finanszírozási rendszert. A pénzügyi-stratégiai tervezet szerint ipari óriáscégeket, úgynevezett ‘jaebeolokat’ (재벌, ejtsd: csebol) vontak be támogatóként (pl. Samsung, LG, Daewoo). Elsősorban a videóforgalmazási jogok megszerzése volt a céljuk, később azonban az vált az általánosabb gyakorlattá, hogy teljes egészében ők finanszírozták az egyes produkciókat. A rendszer láthatóan működött, a sikert sikerre halmozó filmek pedig megállás nélkül forogtak.

1997-ben azonban az ázsiai pénzügyi krízis hatására a ‘jaebeolok’ nagy része csődbe ment, ezáltal megszűntek a filmfinanszírozási források. Viszont egy bejáratott, jól működő infrastruktúrát hagytak maguk után, így csupán új támogatói egységeket kellett találni: ezek a pénzügyi piacról érkező befektetői csoportok lettek (pl. Mirae Asset Investment Co., Kookmin Venture Capital, Illshin Investment Co.). Más tőkeberuházással ellentétben a filmes szcénába való befektetés hamarabb biztosította a megtérülést, így ezen újonnan beszervezett cégek számára kedvező volt a dél-koreai filmiparba való invesztálás. Továbbá rengeteg új filmalapot hoztak létre az országon belüli filmgyártás ösztönzésére.

A válság következtében a dél-koreai fizetőeszköz, a koreai won értéke gyors leértékelődésnek indult. Ironikus módon ez a filmiparra kedvező hatással volt, mivel a forgalmazók az árfolyamveszteségek elkerülése végett minimalizálták a hollywoodi filmek importját és inkább a hazai produkciókra koncentráltak.

A lehetőségek szele megcsillantotta a reményt az alkotásra vágyók szemében és filmezésre sarkallta őket. Így a rendezők zöme a 90-es években tanulta ki a szakmát, ennek köszönhetően modern szemléletű, friss és innovatív megoldásokra törekvő művészeket termelt ki az ország. A megszokott hierarchiarendszertől eltérően nemcsak a már neves, díjnyertes alkotók értek el nagyobb sikereket, hanem a folyamatos utánpótlásnak köszönhetően, az évről-évre felbukkanó új filmesek is. A sokoldalú alkotók mind műfaji, mind zsánerfilmesként megállták a helyüket. A közönségigény minden szegmensét képesek voltak kielégíteni, legyen szó thrillerről, vígjátékról, csöpögős romantikus komédiáról vagy mindaddig kevésbé merészelt társadalmi, politikai kérdéseket feszegető drámáról.

shiri.pngAz 1999-es Shiri (쉬리, 1999, ejtsd: siri) című filmet tartják az első igazi kasszasikernek, ami az új rendszerben készült. A kettéosztott Koreáról szól, ami a mai napig foglalkoztatja az embereket, akkor pedig áttörésnek számított a téma feldolgozása. A mozi hollywoodi minta alapján készült, átformálva a koreai fogyasztók igényeire. Több jegyet adták el rá, mint a világszerte toplistavezető Titanicra.

Mi sem bizonyítja jobban a hazai nézők elismerését az új dél-koreai mozi kapcsán, mint hogy a 2000-es évek alatt a piaci részesedés pár év kivételével, mindig 50% feletti volt. Ez azt jelenti, hogy Dél-Korea azon kiváltságos országok szűk listájára került, melyekben nagyobb arányú a hazai filmforgalmazás és filmnézés, mint a beáradó import mozi.

Dél-Korea a kontrasztok és a végletek hazája. Az ősi múlt maradványai, a tradíciók iránti elkötelezett tisztelet párhuzamosan a jövőbe tekintő, hihetetlen tempóban fejlődő technikai szférával egyaránt részét képezik az országnak. Ez a furcsa, de erősen elkülöníthető kettősség teremti meg az arany középutat, azaz a jelent Dél-Koreában. Ez a fajta végletesség a filmművészetükre is igaz. Folyamatos a törekvés innovatív és formabontó, még nem látott filmes megoldásokra. Kérdés, hogy létezik-e még a „nem látott” vagy csupán újra és újra ismétli magát a filmes szféra?

Semmi sem eredeti. Lopj bárhonnan, ahonnan töltekezni tudsz inspirációval vagy táplálja a képzeletedet. Fogadj be régi és új filmeket...

- Jim Jarmusch

Az új koreai moziban egyértelműen érződik a környező kelet-ázsiai országok kortárs filmművészetének, valamint filmtörténeti hagyományainak hatása is. Ugyanakkor tagadhatatlan a nyugati trendekhez illeszkedés törekvése is, legyen az akár a hollywoodi mainstreamnek, vagy az európai filmfesztiváloknak való megfelelés. Ezzel együtt képesek megérezni azt a bizonyos határt, melynek köszönhetően megmarad egyediségük, különlegességük. A végeredmény egy frissen ható, izgalmas, új filmstílus, mely része annak a kulturális jelenségnek, amelynek a mai napig részesei vagyunk és egyszerűen csak úgy emlegetnek, hogy „hallyu” (할류, ejtsd: hállju), azaz koreai hullám.

 

 

A cikk szerzője: Derzsi Mátyás

Források: Teszár, D:  Lokális és globális sikerek. Metropolis 15 (2011) no. 2. pp. 6-14.; hu.wikipedia.org/wiki/Koreai_hullám; Géczi, Z: Kistigris, ha felcseperedik. Filmvilág 2005/10 18-21. Old; Jarmusch, Jim (January 22, 2004). "Jim Jarmusch’s Golden Rules". MovieMaker Magazine.; Waxing The Korean Wave. Asia Research Institute, National University of Singapore, 2011. (Hozzáférés: 2017. Február 21.)

Képek forrása: bzong20.files.wordpress.com, hu.wikipedia.org/wiki/Koreai_hullám

Március 10-én a Shiri című film megtekinthető a Koreai Kulturális Központban, bővebb információért.

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr6412322081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.