Korea in Hungary

Képregények új formában

Sose növünk fel III.

2017. január 25. - Koreai Kulturális Központ

Bevallom, eddig a képregényekről mindössze Batman vagy Superman, esetleg Hulk és a sztorikat feldolgozó (vitatható minőségű) filmek jutottak eszembe, azonban a nemrég véget ért sorozat, a W, felkeltette az érdeklődésemet a téma iránt. Figyelmen kívül hagyva azokat a cseppet sem egyszerű kérdéseket, melyeket a sorozat felvet: képesek vagyunk-e irányítani a saját sorsunkat, mi tekinthető valóságnak és ezekhez hasonló filozófiai és erkölcsi mélységek, melyeket oldalakon és órákon át lehetne boncolgatni, maga a háttérül szolgáló képregények világa is sok érdekességgel szolgál.

borito_w.jpg

A képregények, mint ahogy azt a sorozat is nagyon ügyesen kihasználta, egy párhuzamos világba repítik az olvasókat. Eddig azt hittem, hogy ez az olvasói kör döntően tini srácokból és a lelkükben örök gyereknek megmaradt férfiakból tevődik össze, akik szeretnék elhinni, hogy ők a szuperhősök a történetben. Hát tévedtem. Több ponton is, mint kiderült…a témának utána olvasva, és jóformán csak a felszínt megkapargatva is egy változatos és izgalmas világ tárult fel. Titkos ügynökök, történelmi csaták, vámpírok, szupererő, románc, a mindennapi élet szarkasztikus ábrázolása, és még csak az elején tartok a megjelenő témák hosszú-hosszú sorának.

A képregények története a XIX. századi Európában kezdődött, majd a XX. század elején élte első virágkorát az Egyesült Államokban, hogy aztán a század közepén - végén Japánból átdolgozott formában újra útjára indulva minden eddiginél nagyon népszerűségre tegyen szert. Napjainkban világszerte elismert műfaj, Koreában minden harmadik ember rendszeresen olvas képregényeket, ami az ország lakosságát tekintve egy figyelemre méltó méretű olvasótábort jelent. A technika fejlődésével párhuzamosan lehetővé vált, és igény is volt a képregények elektronikus elérhetőségére, így az első digitalizált formákat követően nem sokat kellett várni a már teljes mértékben digitális technikával készült változat, a webtoon megjelenésére sem. Nem meglepő módon a koreai művészek a digitális művészet úttörői közé tartoznak. Jó megérzésekkel és találó megoldásokkal használják ki a modern technológia adta lehetőségeket, ezáltal új szintre emelve a képregényeket.

A folyamat valamikor az 1990-es években kezdődött, ekkor jelentek meg az első, interneten publikált képregények. Kiváltó ok igen egyszerű, és legalább annyira meglepő: az ismert művészek munkáit az olvasók elkezdték email-ben továbbítani. Ezt követően a lehetséges potenciált kihasználva, a kétezres évek elején jelent meg a webtoon első generációja, melynek tagjai olyan ismert művészek, mint például a Snowcat-et jegyző Kwon Yoon-ju.

2_snowcat.jpg

A növekvő olvasottság és az egyre nagyobb számban megjelenő webtoon-ok hatására 2003-ban a Daum, majd egy évvel később a Naver is létrehozott egy kimondottan képregényekre specializálódott portált. Ez és az okos telefonok, tabletek megjelenése, általánossá válása pedig lehetővé tette, hogy napjainkra bárki számára bármikor elérhetővé váljanak a képregények. A digitalizáció és a webes megjelenés sok újdonságot tett lehetővé, mely még élvezetesebbé teszi az olvasást. Az első ilyen maga a képregény megjelenítése. Míg a hagyományos, egy oldalon több, eltérő méretű ablakot tartalmazó nyomtatott verzió szinte kizárólag a „Z” irányú olvasást tett lehetővé, addig az elektronikai eszközök több lehetőséget is kínálnak. Először a számítógép monitorjára optimalizálták a megjelenítési formát, itt függőlegesen görgethető nagyobb képek jelenhettek meg, majd az okostelefonok és tabletek elterjedése az érintéssel vezérelhető lapozást is lehetővé tette. Emellett pedig az eszközök adta lehetőségeket kihasználva plusz beépített funkciók jelentek meg, mint a különféle hangeffektek, vibriáció, animációk, melyek nagy mértékben növelik az élményt. A technikai fejlődésnek és rengetek tehetséges írónak, művésznek köszönhetően rohamos fejlődésnek indult ez a szegmens is, és az Egyesül Államokkal ellentétben, Koreában viszonylag rövid idő alatt a hobbiból fizetéssel járó munka lett. Az internetes portálok által biztosított lehetőségek és az olvasó igény együttes hatására meglendült a webtoon piac, több mint 500 olyan művész van jelenleg is, akik az interneten publikálják munkáikat. A képregények sikerében pedig a rendezők is meglátták a lehetőséget, így egyre több sorozat és film készül képregény, illetve webtoon adaptációként. A leghíresebbek pedig Kang Do Young (강도영 – Káng Do Jang)  és Yoon Tae Ho (윤태호- Jun Te Ho) nevéhez fűződnek.

Kang Do Young, művésznevén Kang Full talán a leghíresebb koreai képregényíró, műveinek több millió rendszeres olvasója van. A helyzet pikantériája, hogy mindenféle művészeti előképzettség nélkül vált híressé. Az első webtoon generáció tagjaként 2002-ben kezdett publikálni a saját weboldalán. Nevét olyan alkotások fémjelzik, mint a több mint 2 milliós olvasottságot generáló Love Story, melyből 2008-ban Hello Schoolgirl (순정만화- szundzsongmánhvá) néven film is készült.

3_hello_schoolgirl_lovehkfilm_com.jpg

A webtoon-ok másik koronázatlan királya Yoon Tae Hoo, aki 2012-ben a Misaeng (미생- miszeng) című művével hívta fel magára és a fiatalokat érintő szociális problémákra a figyelmet. A téma időszerűségének és egyedi stílusának köszönhetően rövid idő alatt 600 milliós olvasottsággal futott a képregény, majd a 2014-ben megjelent sorozat is hasonlóan zajos sikerekkel futott. Ezzel közel egy időben készült a Covertness című webtoon sorozatból a Secretly, Greatly (은밀하게 위대하게 – ünmilháge videháge) címmel filmes adaptáció, mely a gyártókat is meglepő számokat hozott.

4_secretly_greatly_viki_com.jpg

Sorra döntötte meg a box-office rekordokat: hazai filmre legnagyobb számban eladott jegyek, legnagyobb forgalmú nyitó hétvége és a 7 millós nézettség sem egy csekély szám.  A nagyágyúk mellet még számtalan sorozat és film született képregények, webtoon-ok adaptációjából. Ilyenek például a Tazza (타짜 – tadzsa), Shut up Flower Boy Band (닥치고 꽃미남 밴드 – dákcsigo kkominám bend), Cheese in the Trap (치즈인더트랩 – csidzsüindatreb), Pretty Boy (예쁜남자 – jeppün namdzsa), We broke up (우리 헤어졌어요 – uri headzsjosszajo), Orange Marmalade (오렌지 마말레이드 – orendzsi mámárejd), Hyde, Jekyll, Me (하이드 지킬, 나 – hájd, dzsikil,ná), The Girl Who Sees Smell (냄새를 보는 소녀- nemszerül bonün szonja) és a szatirikus ábrázolásmódjáról híres Fashion King (패션왕 – pesönváng).

5_tazza_asianwiki.jpg

Tazza

A felsoroltak azonban csak egy kis részletét képezik a listának, több mint 70 adaptáció jelent meg, és ez a szám folyamatosan növekszik.

A koreai sikerek láttán már csak megoldandó feladat maradt: a nemzetközi közönséggel is megismertetni a műfajt és magukat a webtoon-okat. A válasz meglepően egyszerű: csak le kellene őket fordítani. Bár a megoldás elég kézenfekvő, a hivatalos lépéseket messze megelőzték a rajongók, ugyanis a képregények és webtoon-ok viszonylag kevés és rövid szöveget tartalmaznak, amik teljesen optimálisak a nyelvtanulók számára (lásd a Sejong Institute honlapján elérhető történeteket). Azonban már nem kell sokat várni a hivatalos fordítások általános megjelenésére, hiszen a Naver és a Line már dolgozik az angol és az egyszerűsített kínai verziókon.


A cikket írta: Szabó Dóra

Források:

  1. Lambiek Comiclopedia https://www.lambiek.net
  2. Korea Magazin
  3. Sejong Institut sejonghakdang.org
  4. wikipédia

Képek forrása: youtube.com, snowcat.co.kr, loveHKFilm.com, viki.com, asianwiki.com

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr2312150985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.