Ahogyan bármely más országban is, Koreában is különleges jelentőséggel bír a gyermekek szülők felé tanúsított szeretete. Ez a gyermeki szeretet kiterjed a nemzet minden édesanyjára és édesapjára, a koreai emberek minden idős személyre szülőként gondolnak. Lássuk, mit is jelent a konfuciánus értékrendben gyökerező gyermeki hűség fogalma!

A szülő és gyermeke közötti csodálatos kapocs több irodalmi és filmművészeti alkotás témájául is szolgált. Ki Hyong-Do verse érzékenyen dolgozza fel a gyermeki szeretettel járó érzések olykor szorongató élményét.

Anyámért aggódva

 

Harminc batyu retekkel a fején,

anyám elindult a piacra, de

még nem tért vissza

Habár a Nap már rég lement.

A szobámban hagyva, akár a hideg rizs a tálban,

Bármilyen lassan is csináltam házi feladatom

még nem tért vissza.

A léptek topogó hangját, mely oly puha mint a káposzta levelei,

Nem hallottam, rémülten, a sötétben.

Az esőcseppek csendes nesze, ahogyan az ablak résein átcsordogálnak

Egyedül találtak az üres szobában, megsemmisülten

és zokogva.

A homályos múlt napjai

Melyek még mindig égő könnyekre fakasztanak

A hűvös és távoli gyermekkorom eme évszakában voltak.

Ki Hyong-Do 

Ki Hyong-Do 26 évvel ezelőtt halt meg, mindössze 29 évesen. Szegény családba született, édesapja beteg volt és édesanyja egyedül küszködött, hogy eltartsa családját. Ahogyan versében is kifejezi édesanyjához való kötődését, láthatjuk, hogy Ki Hyong-Do szíve mennyire fájt szüleiért.

A szülők iránt érzett szeretet más művekben is megnyilvánul. E témában írta a több, mint egymillió példányszámban elkelt, „Kérlek vigyázz anyámra” (Please look after my mom) című regényét Shin Kyung-sook, melyben az édesanyának nyoma vész és a család együtt próbálja őt megtalálni.

Shin Kyung-sook „Kérlek vigyázz anyámra” című regényét több nyelvre is lefordították

A gyermeki szeretet azonban nem egyirányú, a szülők önfeláldozó szeretete táplálja. A konfucianizmus szerint a gyermeki szeretet magában foglalja a szülők felé mutatott tiszteletet, engedelmet és a számukra nyújtott támaszt. A gyermekek kötelessége, hogy tartózkodjanak, attól, hogy aggodalmat okozzanak szüleiknek, valamint haláluk után őrizzék emléküket szertartásos rítusok formájában.

A régmúltban a gyermekek három évig gyászolták szüleiket. E három év alatt a gyermek a szülei sírjának közelében, egy kis kunyhóban élt és mindennap rituális formában reggelivel és vacsorával kínálta szüleit, mintha még élnének. A halál által a szüleiktől megfosztott gyerekre „bűnösként” tekintettek e három év alatt, ezért egy speciális kalapot viseltek, melyben nem láthatták az eget. Ez alatt az idő alatt nem fogyaszthattak sem húst, sem alkoholt.

Deokjong király királyi pecsétje, a Deokjong Eobo, mely a Koreai Nemzeti Múzeumban van kiállítva, a királyi család gyermeki szeretetét jelképezi, mivel a Csoszon kori királyok ünnepi pecsétje volt. Seongjong király (r. 1469-1494) rendeletére készítették el apja, Uigyeong koronaherceg (Deokjong király) emlékére. A Changgyeonggung Palota szintén nagyanyja, édesanyja és nénikéje emlékére lett megépítve, akik korábbi királynők voltak.

Deokjong király pecsétje

Sok falu elején még ma is láthatóak a gyermeki hűséget tanúsító fiúk számára létrehozott építmények (hyojabi). Ezeket azok számára húzták fel, akik kivételes módon fejezték ki szüleik iránt érzett szeretetüket, például hosszú ideig maradtak sírjuk mellett.

A szüleiket megrendítő módon gyászoló fiúk tiszteletére felállított hyojabi

A gyermeki szeretet erénye más formákban is szerves része a koreai emberek lelkületének. A hyo szó a gyermeki szeretetet jelenti, gyakorta használják gyermekek nevében (pl.: Hyo-suk vagy Hyo-seop). Valamint sok gyermek még 20-30-as éveiben is szüleinél lakik és hallgat a szavukra. Vannak háztartások, melyekben négy generáció is együtt él – nekik a koreai állam „gyermeki szeretet juttatást” fizet.

A tavaszi Seollal (Holdújév) és az őszi Chuseok a legfontosabb ünnepeknek számítanak. Ekkor mindaz a sok ember, aki elköltözött szülővárosából tanulmányok vagy munkalehetőség miatt, visszalátogat szüleihez, ajándékokkal megrakodva. Ilyenkor több órán keresztül araszolnak az autók az utakon, ezért ezt a jelenséget viccesen Nagy Nemzeti Népvándorlásnak is nevezik.

Május 8. a Szülők Napja. Ekkor a gyerekek szegfűvel lepik meg szüleiket, nagyszüleiket.

Egy kislány szegfűszeget tűz nagymamája blúzára Szülők Napján

A gyermekei szeretet olyannyira meghatározó része a koreai társadalomnak, hogy az emberek az ismeretlen, idős személyeket is anyának vagy apának hívják és az időseknek átadják helyüket a tömegközlekedési eszközökön, segítenek cipelni táskájukat vagy felsegítik őket a lépcsőkön.

A fiatalok segítik az időseket

Habár a gyermeki szeretet lényegi eleme ugyanaz maradt, a társadalom sok változáson ment át. Ma már sokan kis családban élnek, így ezek a változások a gyermeki szeretet újfajta értelmezését vonják maguk után. A gyermeki szeretettel való megrögzöttség hierarchikus viszonyokba kényszerítheti az embereket, generációs szakadékot okozva. Ahogyan a POSTECH egyetem bölcsészettudományi és társadalomtudományi karának professzora, Lee Jin-woo mondja, ma a konfuciánus elvek újravizsgálásra van szükség, melyek igen elnyomóak is lehetnek, rugalmasabb módon kéne kifejezni a gyermeki szeretetet.

Sok művész újraértelmez olyan hagyományos darabokat, mint például a hűséges Sim Cheong története. A mű modern verziója kritikus szemléletű: vajon Sim Cheong, aki azért halt meg életét a Tengeri Sárkánykirálynak adva, hogy apja újra láthasson, valóban gyermeki hűségéről tett tanúbizonyságot? Az „Apa megszelídítése” (Taming Father) című darab Sim Cheong apját éretlen, kényes emberként ábrázolja.

Mindazonáltal a gyermeki szeretet napjainkban is egy dicséretre méltó erény, hiszen kiemeli, hogy mások szülei felé is épp oly tiszteletet kell tanúsítanunk, mint saját szüleink felé, valamint mások szüleinek is ugyanúgy szeretniük kell más szülők gyermekeit, mint sajátjukat. Így összekötve az embereket, humanista értékeket és emberbarátságot közvetít. A továbbiakban találjuk ki közösen, hogyan lehet a gyermeki szeretetet mai, 21. századi modern mindennapjainkhoz igazítva életben tartani!

A cikket fordította: Baross Júlia

Képek és szöveg forrása: Kim Nae-On (2015). Love your parents. Korea Magazine, Vol 11, No 05