2007-ben az amerikai megszállás alatt álló Afganisztánban a tálibok elraboltak egy busznyi dél-koreai misszionáriust. A 23 civil túszért cserébe 23 bebörtönzött tálib harcos szabadon engedését követelték. A The Point Men c. akció-thriller ezen a megtörtént eseményen alapul, de természetesen nemzetbiztonsági okokból valószínűleg sohasem fogjuk megtudni, hogy valójában hogyan is sikerült megoldani Dél-Korea valaha volt legnagyobb túszdrámáját.
A The Point Men sztorija szerint egy elhivatott diplomata, Jung Jae-ho (Hwang Jung-min) kapja azt a roppant nehéz feladatot, hogy épségben juttassa haza Afganisztánból az elrabolt misszionáriusokat. Ám a tálibokkal való tárgyalás valóságos diplomáciai öngyilkosság lenne Dél-Korea számára. Ezért B-tervként beszervezik a kétes múltú hírszerző ügynököt, Park Dae-siket (Hyun Bin), hogy nyitva maradjon a lehetőség egy más, „rendhagyóbb” tárgyalási stratégia előtt is. Jae-ho és Das-sik kezdetben igen ellenségesek egymás módszereivel szemben, de rá kell jönniük, hogy csakis együttműködve tudnak tenni a túszok megmentéséért. A két vérbeli profi mellé szegődik tolmácsnak Lee Bong-han (Kang Ki-young), vagyis Qasim, az ügyeskedő szélhámos. Ha bármilyen hiba csúszik a túsztárgyalásba, fejek fognak hullani. Szó szerint.
Nagyon nehéz feladat a valós – sokszor tragikusan végződő – eseményeket feldolgozó filmek ingoványos talajára lépni. Úgy kell szórakoztatva mesélni, hogy közben tiszteletben tartsuk a túlélők és az áldozatok emlékét. A The Point Men esetében a valós alapszituáció adja a vázat: a tálibok 23 három embert elraboltak, majd hosszas tárgyalások után elengedték a túlélőket. Hogy kik és mit tettek ezért, az máig hétpecsétes államtitok, így a film eseményei javarészt a forgatókönyvíró fantáziájának szüleményei.
© Plus M Entertainment (플러스엠 엔터테인먼트)
A diplomata Jae-ho és a hírszerző Dae-sik minden követ megmozgatnak a kietlen sivatagban, hogy megmentsék a túszokat. Ha kell, az afgán kormánnyal egyeztetnek, vagy egy törzsfőnöknek visznek ajándékokat, vagy éppen a saját bőrüket viszik vásárra a helyi alvilággal szervezkedve. A két központi figura megszemélyesítésére igazi nagyágyúkat szerződtettek le. Hwang Jung-min – akinek munkásságáról korábban már írtunk – alakítja a „fehér lovagot”, Jung Jae-hót, aki diplomáciai úton igyekszik megoldani a feladatot. A „fekete lovag” szerepében pedig Hyun Bint láthatjuk, aki a terepen szerzett tapasztalatai segítségével mentené a túszokat. Hwang Jung-min és Hyun Bin párosa nagyon jól működik, mindkét sztár egymagában is elbírná a hátán az egész filmet, együtt pedig lubickolnak a szerepeikben.
Ezt a nagyszerű párost egészíti ki Qasim szerepében Kang Ki-young. Egészen különös, hogy egy ilyen komoly hangvételű filmben egy igazi komikus figurát láthatunk, aki mintha csak egy vígjátékból, vagy egy könnyed hangvételű kalandfilmből csöppent volna ide. De talán nem is lenne olyan emlékezetes Qasim figurája, ha nem ütne el annyira az egész film hangulatától. Az ide-oda betűzdelt humor üde színfoltot visz az állandó akcióba és feszültségbe, de ugyanakkor nem viszik túlzásba a poénkodást a misszionáriusok valós drámájának kárára.
A végeredmény egy igazi szórakoztató, csavaros akció-thriller, ami tiszteletben tartja a megtörtént eseményeket, és fejet hajt a fikcióval kiszínezett hőstettek előtt. Aki szerette a Menekülés Mogadishuból (Escape from Mogadishu, 2021) c. filmet, amely Dél-Korea hasonlóan fontos és valós külpolitikai esetéről szól, nem fog csalódni a The Point Menben sem.
A cikket írta: Szilágyi Miklós
Képek forrása: unsplash.com, megaboxplusm.co.kr
