Világunk komplex, nehezen átlátható és tele van olyan kihívásokkal, melyek megoldásához a technológiát igyekszünk segítségül hívni. Az utóbbi hetekben társadalmunk jövőjével kapcsolatban szorongók egyre növekvő kórusához nemrégiben a mesterséges intelligencia szakmai atyjai is csatlakoztak, akik mind-mind hasonló aggályokat fogalmaztak meg: ideje lelassítani a fejlesztéseket… legalábbis, ami az AI-t illeti.
Ám a mesterséges intelligencia jelenlegi formájában napjaink meghatározó részévé válik, sokszor anélkül, hogy észrevennénk, így egy rövid bevezető után Dél-Koreára tekintünk, pozitív példák után kutatva.
Viszonyunk az AI-al
A komplex viszony megértéséhez az első lépés az, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kifejezéseket, illetve a jelenleg használt formáit rendbe tegyük. A korábban e platformon megjelent, metaverzum fejlesztésekkel foglalkozó cikkekben már fel-felsejlett a témakör, ám eddig főképp az AR technológiával foglalkoztunk.
Az AR (,,augmented reality”) a VR (virtuális valóság) segítségével kombinált formájú kapcsolódást tesz lehetővé különböző digitális termékekkel, virtuális terekkel és az abban lévő szereplőkkel. Ennek eredményeképpen a metaverzum egy többfelhasználós interakciót lehetővé tevő, különböző platformokat összekapcsoló szociális hálózat. Ám a metaverzum technológia fejlesztésének egyik legfontosabb alapköve szerényen a háttérbe húzódik, és talán kevésbé ölt arcot - ez pedig nem más, mint a mesterséges intelligencia.
Az emberiség viszonya azonban már ebben a pillanatban is messze túlmutat egy átlagos kapcsolaton.
Legyen szó a szöveg javaslatokról a telefonunkban vagy a dokumentumokban, amikor gépelünk, a virtuális asszisztensről, aki eldönti, hova is sorolja pontosan a panaszunkat - nap mint nap találkozunk algoritmusokkal és a működésüket megtámogató mesterséges intelligenciával.
Az utóbbi hónapokban nagy publicitást kapó felvetések, mint a mentálhigénés diagnosztikát segítő AI rendszer, vagy éppen az állati hangokból érzelmekre következtető applikáció ellenére fontos lefektetni, hogy a kreativitás és az intuíció továbbra is megoldatlan kérdések, így még ha látványosak is a fenti példák, a mesterséges intelligencia fejlesztések legnagyobb százaléka mégsem a felszínen zajlik.
A hétköznapjainkat megkönnyítő, különböző munkafolyamatok hatékonyságának növelését (értsd: gyorsítás, kapacitásnövelés, elemzési folyamatok elvégzése, stb.) a háttérben zajló, folyamatos tanulásra optimalizált algoritmusok végzik, amelyekre számtalan üzleti vállalkozás épül.
Ha startup, akkor AI?
A koreai társadalmat meglehetősen gyakran szokás ,,tech-savvy” (szabad fordításban olyan személy, aki társainál sokkal gyorsabban alkalmazkodik az új technológiai fejlesztésekhez) kifejezéssel illetni, amely mind felhasználói, mind ipari szempontból teljesen helytálló. A neves üzleti-technológiai szaklap, a Bloomberg Businessweek folyamatosan a legfelső kategóriába (esetenként az első helyre, hat egymást követő éven keresztül) helyezte Dél-Koreát az ,,innovációs képesség” ranglétráján.
Arról, hogy melyek azok a társadalmi jelenségek, vagy éppen attitűdök, amelyek a versenyképesség adalékaiként táplálják a fejlesztések folyamatos tüzét, professzor dr. Andrew Eungi Kim nyilatkozott a szingapúri CNA hírportál kellő alapossággal összeállított, többrészes dokumentumfilm anyagában, említve többek között a társadalmi státusz megszerzésére irányuló verseny és produktivitás iránti vágy befolyásoló tényezőit.
Járványmegelőzés és digitális ökoszisztéma Koreában
Az AI (jelenlegi) legfontosabb felhasználási területei között jelenleg kiemelkedő szerepet látnak el az orvosi kutatásokra vonatkozó fejlesztések. Az adatfeldolgozás gyorsaságának egy ilyen kritikus területén, Dél-Korea az egész világ elismerését kivívta azzal, ahogyan a Covid-19 kapcsán kialakult krízishelyzetet kezelte.
A járvány terjedésének visszaszorításában nagy szerepet játszott a szervezettségen túl a mesterséges intelligencia használata. Szigorú keretek között arcfelismerésre képes programok kerültek tesztelésre, vagy éppen gépi tanulást használó szoftverek kerültek alkalmazásra, a különböző forrásból származó adatok mielőbbi egyeztetésének érdekében.
Az aggodalmak ellenére abban minden szakértő egyetért, hogy a mesterséges intelligencia velünk marad és hétköznapjaink meghatározó részévé válik. Hogyan szelídíthető tehát meg a fenyegető szörnyetegből hűséges segítőtárssá?
Dél-Korea vezető szerepet játszik az átalakulásban, és az eddigi siker okai a következőkben keresendők:
- digitálisan jól szervezett és hálózatosodott társadalom
- technológiailag adaptív attitűd
- az új alkalmazási területek tesztelését szigorú keretek között lehetővé tevő jogi rendszer (pl. AI etikai bizottság)
- rendelkezésre álló adatmennyiség
- és az azt feldolgozni képes digitális ökoszisztéma.
Bár lehet, hogy a világ leghíresebb AI cégei nem Dél-Koreában találhatóak, a ,,sok kicsi sokra megy” elvén keresztül Dél-Korea mégis kiemelkedő szerepet képes elfoglalni a piacon. Startup vállalkozások nemzetközi adatbázisaiban rendre top pozíciót foglal el Dél-Korea, vállalkozásokat indítva az online segédtanártól kezdve a tüdőszűrő eszközig.
A technológia lehetőségei és korlátai körül éles vita van kialakulóban, amelyet az AI vélt vagy valós képességei, illetve a ChatGPT munkakörökre gyakorolt hatásának emlegetésével tett ismeretessé a nemzetközi sajtó az átlagfelhasználó számára. Ám ha egy lépést teszünk visszafelé, szorosabban fókuszálva a jelenre és a közeljövőre, viszonylagos magabiztossággal mondhatjuk: a koreai társadalom által használt, épített vagy éppen divattá tett felhasználási módok hova repít is el minket majd a jövőben.
A témáról bővebben:
oecd.ai, koreajoong, tracxn.com
A cikket írta: Nagy Ildi
Források:
zmescience.com, newyorker.com, open.spotify.com
economist.com, youtu.be, reuters.com, aiforgood.itu.int
Képek forrása: pexels.com, pexels.com
