Korea in Hungary

A gyerekkirály szomorú históriája

Danjong (1441-1457)

2020. június 05. - Koreai Kulturális Központ

A régi koreai királyságok történelme tele van a megrázónál is megrázóbb történetekkel, ármánykodásokkal, orgyilkosságokkal, testvérháborúkkal, hatalomért elkövetett aljasságokkal, döbbenetes árulásokkal. Máshol sem volt ez másképp, sem Kínában, sem a nyugati uralkodóházaknál, mely utóbbiról például Shakespeare átütő erejű királydrámái is mesélnek. Dél-Korea írott és filmirodalma is megszámlálhatatlan ilyen eseményt dolgoz fel, de az ifjú, tragikus sorsú Danjong király alakja – bár több helyen érintik - még sosem kapott valódi főszerepet.  

0_bemutato1_700x301.jpg

Nagy Sejong király unokájaként, Yi Hong-wi (이홍위, ejtsd: Í Hongvi) néven 1441-ben születetett a Joseon-dinasztia hatodik királya, aki a Danjong (단종, ejtsd: Tándzsong) nevet valójában már csak halála után kapta. Édesapja Munjong király, Nagy Sejong elsőszülött fia volt, akit nagy hírű édesapja uralkodása utolsó éveiben szorosan bevont az államügyek intézésébe. Nagy Sejong, akinek Korea népe többek közt saját ábécéjét, a hangul-t köszönheti, még megérte várva várt fiúunokája születését, de ekkor már sokat betegeskedett. Királyi édesapja egészsége is hamarosan megroggyant, és a koronaherceg mindössze 11 éves volt, amikor 1452-ben Munjong is meghalt, a gyerekkirályra hagyva a trónt és a hatalomért ádázul torzsalkodó politikai frakciókat. Nagybátyja, Sejong másodszülött fia, Suyang nagyherceg elérkezettnek látta az időt, hogy kicsavarja a hatalmat az ifjú király, annak nővére, gyámja, valamint a Nagy Sejong udvartartáshoz hű tanácsadók kezéből. 

2_lee-suyang-the-princess-man.jpg

Jelenet a The Princess’ Man c. sorozatból (2011). Suyang herceg, a későbbi Sejo király szerepében Kim Yeong-cheol

Alig egy évvel a gyerekkirály trónra lépése után, 1453-ban Suyang nagyherceg és hívei véresen leszámoltak a király embereivel, a nagybácsi tehát magához ragadta a hatalmat, jóllehet, ekkor még szimbolikusan meghagyta a trónt unokaöccsének. Módszeresen haladt tovább a vérzivataros úton, hogy potenciális ellenfeleit likvidálja: öccsét, azaz Nagy Sejong harmadik fiát, Anpyong herceget először száműzte, majd kivégeztette. A gyerekkirály ekkor már bizonyára tudta, hogy az ő sorsára is hamarosan pecsétet üt nagybátyja véres keze, de tehetetlen volt. Híveitől elvágva, hatalmától megfosztva, gyilkosságoktól megrémítve 1455-ig bénultan üldögélt a trónon, amelyről végül még abban az évben nagyherceg bácsikája letaszította, és saját magát Sejo király néven a Joseon-birodalom hetedik uralkodójává tette meg. Így fosztatott meg tehát Nagy Sejong szépreményű unokája még királyi címétől is: herceggé lefokozva száműzték őt az udvarból, de még a fővárosból is. Királyi nevét és rangját csak 1698-ban kapta vissza, ám ez a több mint 200 évvel későbbi rehabilitáció már mit sem segített Danjong nyomorúságos rövidke életén.     

3_cheongnyeongpo-cape_700x464.jpg

Cheongryeonpo, Gangwon tartomány: Danjong száműzetésének és halálának színhelye ma

A fotót nézegetve vadregényes, idilli táj látványa tárul elénk, amit ma is csónakkal, vagy kisebb hajóval lehet csak megközelíteni. Akkoriban azonban ez a mocsaras kis félsziget elhagyatott, szinte elátkozott hely volt. Három oldalról sáros, sárgán csörgedező folyó vette körül, nyugati részén pedig komor sziklafal állt őrt a kis fenyőerdő mögött. Szerény kísérettel ide, Cheongryeongpo-ba (청령포, ejtsd: csangrjangpo) érkezett meg a trónfosztott Danjong. Bánata határtalan volt, elszakították vele egyidős, imádott feleségétől, legkedvesebb könyveitől, mestereitől, íjaitól, lovától. Közben Sejo király a fővárosban hatalma megszilárdításán iparkodott. Tehetséges, a nép és a gazdaság érdekében tevékenykedő, felvilágosult uralkodónak bizonyult, ám a trónfosztott gyerekkirály hívei 1457-ben titkos lázadást szítottak ellene, hogy megtorolják vérgőzös felemelkedését, miközben Danjong újbóli, jogos trónra segítését forralták. Sejo királyt és kémhálózatát azonban nem abból a fából faragták, hogy ne szimatolták volna ki a készülőben lévő összeesküvést: a király bosszúja nem maradt el, és iszonyatos volt. 

4_maxresdefault_1_700x401.jpg

A kép illusztráció

Nem kímélte sem saját második öccsét, Geumsung herceget, sem Danjong apósát és felesége családját, sem a száműzött unokaöccs hat tudós tanítómesterét és senkit sem, akiről a leghalványabb gyanú is felmerült. Bár először úgy tűnt, hogy Danjoggal kegyet gyakorol, mégis arra jutott, hogy az ifjú tövis a köröm alatt, aki örök bajt és fenyegetést jelent neki, ezért megparancsolta, hogy száműzetésében végezzenek vele. Meggyilkolásának módjáról bizonytalan információk maradtak fenn, egyetlen biztos pont, hogy menekülése esélytelen lett volna, nem is próbálkozott ezzel, és a legvalószínűbb, hogy mérget itattak vele.

5_taebaeksan-danjong-07_700x481.jpg

Danjong ábrázolása a Bodeok-sa buddhista templom Sanshin-gak (Hegy Szelleme) szentélyében (Yeongwol, Gangwon-do tartomány)

Haláláról és a halála utáni titokzatos történésekről sok mindent suttogtak, és ma is számtalan legenda kering, mintha valami fájó lelkiismeret támadt volna fel, és sehogy nem bírna megnyugodni egy ifjú, ártatlan élet kioltása felett. Íme, az egyik legérdekesebb: 

Danjong meggyilkolásának éjjelén Sejo király álmában megjelent az ifjú édesanyjának őrjöngő szelleme, aki megátkozta őt gonosz tettéért, mondván: „Elvetted a fiamat, hát én is elveszem a tiédet, és mindenkit, akiket szeretsz”. Amikor a király felébredt, elborzadva értesült elsőszülött fia, a húszéves koronaherceg, Deokjong haláláról. (Deokjong valóban húszéves korában halt meg, ugyanabban az évben). Sejo király ezután nyolc udvari elöljárót küldött Danjong meggyilkolásának színhelyére, hogy mindent elsimítsanak, ám heten közülük még aznap éjjel szörnyű kínok közt meghaltak. A nyolcadik elzarándokolt Danjong sírhalmához, áldozatot mutatott be neki, bűnbánó elégiát írt hozzá, és biztosította a meggyilkolt gyerekkirály lelkét, hogy már békében nyugodhat, eztán ő maga remetének állt a környéken. Egy kora hajnalon, amikor éppen gyógynövényeket gyűjtött, fehér lovon megjelent előtte egy tüneményes jelenség, egy aranyköntösbe öltözött, gyönyörű arcú, ifjú király, aki elmondta, hogy a Taebaek-hegység legszentebb ormára, a Nagy Szent Fehér Csúcsra lovagol, hogy az idők végezetéig a Hegy Szellemeként, Sanshinként éljen ott. Az öreg remete átnyújtotta neki útravalóul a növényeket, nézte, amint az ifjú az égbe emelkedik fehér paripáján, nézte, amíg el nem tűnt vén szemei elől, majd békésen örök álomra szenderült.

6_12.jpg

Danjong száműzetésének és halálának színhelye

Danjong király száműzetése alatt Cheongryeongpo-ban, ebben a fenyőfákkal körülvett, csendes kis hanokban élt. A képen látható ház egy renovált, felújított hanok, az eredetinek csak a maradványait találták meg, napjainkban zarándokok és kirándulók kedvelt célpontja. Úgy mondják, Danjong ifjú felesége, Jeongsun, akinek a fővárosban, Hanyangban (mai Szöul) kellett maradnia, élete végéig Cheongryeongpo felé fordulva sétálgatott, és küldte könnyezve szerető gondolatait száműzött férje felé. Danjong király pedig gyakran kóborolt a fenyőfák között, és volt egy kedves villás törzsű fája is, ahová nagyon szeretett felülni, s onnan fürkészett a messzi távolba, amerre hitvesét vélte látni, s ha jobban megfigyeljük, valóban, mintha minden fenyő törzse pontosan abba az irányba hajlana ma is. 

 

A cikket írta: Csajka Edit

Cikk és képek forrása: newworldencyclopedia.org, lateralmovements.com, san-shin.net

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr5315719510

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.