Korea in Hungary

Hangolódás az őszi filmfesztiválra II.

Államcsőd (2018)

2019. október 08. - Koreai Kulturális Központ

Ha egy ország szekere megindul a lejtőn, akkor biztosan lesz olyan, aki még lök is rajta lefelé. 1997-ben Dél-Koreát – számos másik ázsiai országgal együtt – súlyos gazdasági válság sodorta a szakadék szélére. Az óriásvállalatok (csebolok) tekintélyes mennyiségű külföldi kölcsönt vettek fel, amit aztán mindenféle meg nem térülő beruházásokra szórtak el úgy, mintha ezt a pénzt nem is kéne visszafizetni. Amikor ez a rohamos mértékben felfúvódó gazdasági lufi kipukkant, akkor a durranás olyan hatalmasat szólt, hogy abba nemcsak az óriásvállalatok, hanem az egész ország is beleremegett. Az ilyen-olyan irányú urambátyámozás és keresztbe tartozások hatása minden egyes koreai életre hatással volt – javarészt negatívan.

allamcsod_lead.png

Az Államcsőd (Default, 2018) c. film a gazdasági összeomlás idézőjeles előestéjén játszódik, amikor a baj már elkerülhetetlen, de lenne még lehetőség a kár mérséklésére. Filmes – vagy éppen nézői – szempontból a gazdasági machinációkról készült történetek hálátlan feladatnak minősülnek, hiszen kit érdekelne egy lázasan dolgozó aktakukacokról szóló mozi, ha nézhetne helyette ide-oda ugráló, világmegváltó szuperhősöket is? Az átlagos mozinéző nagy szerencséjére az Államcsőd csak az elengedhetetlenül szükséges mértékben avatja be a nagyérdeműt a közgazdaságtan rejtelmeibe és szürke zónáiba. Ez a film inkább a gazdasági válság emberi arcát mutatja meg.

default_2018_poszter.jpg

Az Államcsőd három történetszálon keresztül beszél a mindenkit érintő válságról. Han Sihjon (Kim Hye-Soo), a Bank of Korea vezető pénzügyi elemzője előre megjósolja az ország számára kedvezőtlen gazdasági folyamatokat. Amikor ez ügyben a feletteseihez fordul, azok csak legyintenek, hiszen Han Sihjon csak egy nő, ezért minden bizonnyal vagy csak hisztizik, vagy pedig elszámolt valamit. A hímsovinizmussal szemben a gazdasági fejlemények mégis Hant igazolják, de addigra már nem csak a patriarchális társadalmi helyzettel, hanem a befolyásos kulcsfigurák aljas politikai ármánykodásával is meg kell küzdenie.

A másik központi figura a fiatal és éles eszű bankár, Jun Csonghak (Yoo Ah-In), aki szintúgy tud olvasni a bonyolult gazdasági elemzések sorai közt, Han Sihjonhoz hasonlóan ő is megjósolja a közelgő válságot. Ám Hannal ellentétben Jun azon nyomban saját vállalkozásba kezd, és megnyer magának néhány gazdag befektetőt, akik komoly pénzeket biztosítanak a férfi számára. Reményeik szerint egy kis spekulációval óriási összegeket akasztanak le maguknak az összeomlás közben, amíg mások koldusbotra jutnak.

A harmadik történetszál pedig a kisiparos Kapszu (Huh Joon-ho) vesszőfutásáról szól. Kapszu kis vállalkozása megfogja az Isten lábát, amikor egy áruházlánc felkéri beszállítónak. Kapszu belemegy az üzletbe még úgy is, hogy pénzt helyett ígérvénnyel („tartozom neked” cetli) fizetnek neki. Amikor beüt a krach, Kapszunak és munkatársainak a tényleges életben maradásért kell küzdeniük.

A valós gazdasági eseményeken alapuló történet, illetve a sztori többfelé osztása a nézők számára már ismerős lehet a 2015-ös A nagy dobás (The Big Short) c. Oscar-díjas filmből. A hasonlóság ellenére azonban helytelen lenne az Államcsődre mint afféle koppintásra tekinteni. Kétségtelen, hogy A nagy dobás sikere nélkül valószínűleg a koreai testvérfilm sem készülhetett volna el, de az Államcsőd alkotóit a könnyedebb hangvétel helyett inkább a súlyos társadalmi következmények érdeklik. A látszólag különálló, de mégis összefűződő történetszálak a koreai társadalmat ért összeomlás nagy veszteseiről és nagy nyerteseiről szólnak.

Az Államcsőd a komolyabb hangvétel ellenére is szórakoztató tud maradni, ez pedig elsősorban a sodró lendületű történetmesélésnek és vágásnak köszönhető. A központi szerepekben Kim Hye-Soo, Yoo Ah-In és Huh Joon-ho meggyőző alakítást nyújtanak, könnyen meg lehet őket szeretni (vagy éppen utálni). Külön öröm, hogy az IMF-küldött szerepében egy hivatásos európai színészt, a mindig remek Vincent Casselt láthatjuk. Casselnek igazából szöveg sem kell ahhoz, hogy megismerjük milyen figurát is alakít. Elég csak egy lefitymáló tekintet.

Egy szó mint száz, az elsőre unalmasnak és száraznak tűnő történet valójában egy igazán izgalmas sztori, ezúttal a nézőnek nemcsak néhány rokonszenves emberért kell szorítania, hanem egy egész országért.

A filmet a 12. Koreai Filmfesztivál FÓKUSZ szekciójában 2019. október 29-én vetítjük a Sugár Moziban. - szerk.

 

A cikket írta: Szilágyi Miklós

Képek forrása: 12. Koreai Filmfesztivál (Koreai Kulturális Központ)

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr5215137368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.