Korea in Hungary

Hagyományok új köntösben

A hanok modernizációja

2016. április 19. - Koreai Kulturális Központ

A hagyományos koreai lakóház, vagyis a hanok (한옥, ejtsd. hánok) értelmezésének „21. századivá” való transzformálása napjainkban reneszánszát éli Dél-Koreában. A turisták figyelmét felkeltő, kívül hagyományos, belül modern stílusú kávézókon és vendégházakon túl egyre több család is arra az elhatározásra jut, hogy életüket a magasházak rengetegétől és zsúfoltságától távolabb, a régi korok hangulatát idéző és privát szférát ígérő újszerűen kialakított hanok házakban élik le. 

hanok.jpg

A legtöbben öröklés vagy vásárlás útján jutnak az ingatlanhoz, melyek a felújítás után szinte újjászületnek, és egy olyan különleges végeredményt mutatnak, mely egyszerre tölti el a lakókat nosztalgiával és egyben azzal az örömmel, melyet egy régi épület „leporolása” tud okozni.

Hagyományosan a házak felépítésekor tudatosan figyeltek a természettel való szoros összhang kialakítására, a pungsu (풍수, ejtsd. pungszu) filozófia elveit követve. Szerencsére a legtöbb ház maradt az eredeti helyén, így jelenlegi tulajdonosaik is élvezhetik az előnyös fekvés pozitívumait. Továbbá az alaprajz általában a koreai ábécé „ㄷ” (digeut, ejtsd. digüt) mássalhangzójának alakját követi, amely biztosítja a jó szellőzést és a bőséges napfényt. A hatalmas, „fényáteresztő” ablakok nemcsak a napfény kapujaként szolgálnak, de keretet is adnak a házból kémlelt táj látványának.

architizer_com.jpg

A tradicionális házak jellemzően egyszintesek voltak, azonban manapság nem ritka, hogy több emeletesre bővítik (vagy építik), ennek megfelelően tehát az alaprajz is változhat. Ennek ellenére napjainkban is fontos a jól bevált építészeti tradíciók megőrzése, így az újítások főképp a belső tér, és nem a külső architektúra megváltoztatására irányulnak. Ez elsősorban a modern berendezésben és az anyaghasználatban nyilvánul meg.

Az ajtókat és ablakokat a hagyományosan használt hanji (한지, ejtsd. hándzsi) papír helyett üveg szigeteli, a padlót pedig általában parkettával fedik, a korábban és a legtöbb helyiségben használt kő helyett.

daum_net.jpg

A padló kapcsán érdemes megjegyezni, hogy máig töretlen sikerű Koreában a padlófűtéses rendszer (온돌, ejtsd. ondol). A mechanizmus kivitelezése a technikai újításoknak köszönhetően változott, így már nem a konyhából érkező meleg hő által hevítődik fel a padlózat, hanem gáz vagy villamos energia forrósítja fel a burkolat alatti csövekben folydogáló vizet.

Talán nem is gondolnánk, de az ondol-hoz két, egymással szoros összefüggésben lévő, nagyon jellemző koreai szokás is kapcsolódik. Az egyik, hogy az emberek levetik a cipőjüket, mielőtt belépnek egy helyiségbe, a másik pedig, hogy 21. század ide vagy oda, sokan még ma is a földön alszanak. A padló kellemes hőmérsékletét kihasználva alakult ki ez az alvási (és étkezési) szokás, a lábbeli levétele pedig a padló tisztán tartását szolgálja. Valljuk be, praktikus megoldás bútor és helyspórolás szempontjából is.

Jellemző az eklektikus stílus is, vagyis a modern berendezés mellett egy-egy hagyományos építészeti elem (pl. oszlop) megtartása, régi bútorok használata. A bútorok és a falak meleg, egyszerű földszínűek, ezzel is hangsúlyt teremtve a természettel való harmonikus kapcsolat tradíciójának. A helyiségek tágasak, ezáltal az energiák szabad áramlásának is kedvező, kellemes szobákba léphetnek az ott járók.

Bár a legtöbb modern családi hanok vidéken a legjellemzőbb, Szöulban sem nehéz megtalálni a tükörképüket a felhőkarcolók erdejében. Érdekes példa, és talán az új reneszánsz alapja a sokak által ismert Bukchon Hanok Village (북촌한옥마을, ejtsd. bukcson hánok máül), ahol a házak bár öregnek tűnnek, sok társukhoz képest viszonylag későn épültek. A „település” 1920-30 között született, az akkori kor és persze Korea tradícióihoz viszonyítva a modernitás jegyében. A külső formák bár jól illeszkedtek a hagyományokba, a korszerűnek számító téglafalak és üvegablakok új hangulatot teremtettek a házaknak. 1960-90 között korlátozások szabályozták a lakás - és házépítéseket, ugyanis a gazdasági fellendülés a modernizáció legteljesebb kiépítését követelte meg. A hanok tehát egy időre visszavonulót fújt, azonban a 2000-es évek elejétől, talán a hallyu (한류, ejtsd. hálju) hullám globális sodrásával összefüggésben, újból teret „engedtek” neki, sőt állami támogatás keretében a Bukchon-ban élőknek fel is ajánlották a konvencionálissá való renoválás lehetőségét.


pursuitoflife_net.jpg

Bukchon „felújítása” bár felvet műemlékvédelmi kérdéseket, az az egy biztos, hogy azóta az emberek kedvet kaptak a hanok-hoz, és egyre-másra újítják fel a jelenkor lakásigényeihez igazodó, mégis alternatív lakóélményt kínáló „öreg” házaikat.

 


A cikket írta: Vizi Erzsébet

Képek forrása: flickr.com, architizer.com, daum.net, pursuitoflife.net, pinterest.com, mymodernmet.com, imapkter.com, naver.com

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr668643514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.