Korea in Hungary

Interjú Lee Dangkweonnal, a Koreai Kulturális Központ igazgatójával

2018. március 28. - Koreai Kulturális Központ

Az idei ázsiai Holdújév február végén köszöntött be, ám a budapesti Koreai Kulturális Központ életében ennél jóval többet is jelentett. Lee Dangkweon személyében ugyanis új igazgató érkezett az új évvel, hogy élére álljon az intézmény mindennapi és azon túli, a kívülálló számára láthatatlan tevékenységének. Kérésünknek eleget téve szívélyesen kitárta irodája ajtaját kis stábunk előtt, és talált időt arra, hogy rövid interjút adjon a ’Korea in Hungary’ olvasói számára.

1_a_img_98362_700x350.jpg

Igazgató úr, először is engedje meg, hogy a koreai kultúra magyarországi rajongói, valamint a Koreai Kulturális Központ tevékenységének magyar támogatói nevében gratuláljak Önnek kinevezése alkalmával, sok sikert kívánjak munkájában és megköszönjem, hogy időt szánt erre a beszélgetésre.  

Pontosan mikor lépett hivatalba, illetve fel tudná-e idézni Magyarországra, Budapestre való érkezésének pillanatait? Első benyomásai mennyire feleltek meg előzetes elképzeléseinek, várakozásának?

 

Lee Dangkweon: Igazgatói megbízatásom hivatalosan február 25-én kezdődött, ami azt jelenti, hogy 2-3 hete vagyok Budapesten, bizony, ez még eléggé rövid idő, igaz?  Nos, az első Magyarországon szerzett élményem a „jegesen hideg fuvallat” volt, ami alatt természetesen az időjárási viszonyokat értem. Tudja, nálunk Koreában február végén már sokkal enyhébb idők járnak, fáztam is rendesen, de kollégáim később megnyugtattak, hogy ez akkor éppen egy rendkívüli hideghullámnak volt köszönhető. Most már azért érzem, hogy közeleg a tavasz, és remélem, fel is pörgeti az új kezdést!

Az első budapesti kép élénken él bennem. Este 8 körül érkeztem kocsival, és ahogy áthajtottunk a Széchenyi lánchídon, feledhetetlen élmény és kép tárult elém: az esti, kivilágított Budapest látványa azt hiszem, mindörökké a lelkembe ivódott. Igen, igazuk volt azoknak a koreai kollégáimnak, akik gratuláltak, mikor megtudták, hogy Budapestre jövök, és azt mondták, hogy nagyon szerencsés embernek tudhatom magamat, mert az Önök fővárosa és országa gyönyörű, tele rengeteg történelmi, építészeti látnivalóval és kulturális élménnyel.    

 

Belátom, hogy ez a pár hét valóban kevés idő, mégis érdekelne, hogy sikerült-e már magyarokkal találkoznia, s mik voltak az első benyomásai?

 

Lee Dangkweon: Őszintén szólva „testközelben” még kevesekkel sikerült összefutnom. Még Szöulban találkoztam a Magyar Nagykövetség tagjaival, Nagykövet úrral és munkatársaival, s az ő személyükben nagyon nyitott, melegszívű embereket ismerhettem meg. Itt, eddig sajnos még nem adódott túl sok alkalom a magyarokkal való megismerkedésre, de úgy hiszem, ezen a nagyon közeli jövőben változtatni fogunk!  

2_a_img_9849_2_700x457.jpg

 

Kérhetem, hogy menjünk egy kicsit vissza az időben? Milyen jövőről ábrándozott gyerekkorában? Milyen utat járt be, mielőtt ez az út ide vezette Önt Magyarországra?

 

Lee Dangkweon: Ó, nem is gondoltam volna, hogy Önök magyarok ilyen kíváncsiak! Szóval, amikor még sokkal fiatalabb voltam, mondjuk úgy általános iskolás, az volt az álmom, hogy híres művész lesz belőlem, például színész, festőművész, költő, vagyis olyasvalaki, aki a saját maga egyéni tehetségével szórakoztat másokat. Voltam olyan szerencsés, hogy időben rájöjjek: bizony belőlem hiányzik az bizonyos „kreatív isteni szikra”, ami ehhez szükséges, így eshetett meg aztán, hogy az egyetemen gazdasági ismeretekből diplomáztam. Azonban soha, egy pillanatra sem adtam fel az álmomnak azt a részét, hogy tudásommal a művészeket, a művészeteket támogassam, és mind Koreában, mind pedig annak határain kívül segítsem és hirdessem a koreai kultúrát. Ezért is léptem a Koreai Kulturális és Információs Szolgálat (KOCIS) munkatársainak sorába, ahonnan utam ide, a budapesti Koreai Kulturális Központ élére vezetett, amiért őszinte szívvel szerencsésnek érzem magam.  

 

Engedje meg, hogy felvegyem ezt a fonalat. A Koreai Kulturális Központ igazgatójaként milyen területekre, feladatokra kíván koncentrálni? Milyen kép él Önben az intézmény jövőbeli tevékenységéről?

 

Lee Dangkweon: Tisztában vagyok vele, hogy nagyon gazdag örökségem van, hiszen a budapesti a világ egyik legkiválóbban működő Koreai Kulturális Központja. A jövőben is szeretném folytatni és támogatni az eddig remekül teljesítő tevékenységeket, mint például a nyelvtanfolyamok, a művészeti oktatás és sok más egyéb hagyományosan bevált program szervezése. Ebben az évben továbbra is kínálaton maradnak a koncertek, a kiállítások, filmek, és természetesen az immár hagyományosan nagysikerű Koreai Filmfesztivál sem maradhat el.

Amire azonban minden erőnkkel koncentrálni kell hamarosan, az a 2019-es év. Ekkor ünnepeljük ugyanis a Magyarország és Dél-Korea közötti hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját. Az a tény, hogy a kelet-európai blokk országai közül Magyarország volt az, amelyik elsőként elfogadta hazánk kinyújtott kezét, mély hálával tölti el a koreaiak szívét. 2019. különleges reflektorfénybe kerül tehát, hisz fontos mérföldkő mindkét ország történelmében. Ennek az évfordulónak a méltóképpen történő megünnepléséhez mindannyiunk erejére szükség lesz, és kétszeres kihívással nézünk szembe. Először is ott van az új központunk épületének felújítása és átadása. Ez méreteiben egy olyan projekt, amelynek dimenziója vetekszik a párizsi Koreai Kulturális Központtal! A Koreai Köztársaság kormánya már eddig is hatalmas forrásokat mozgatott meg és fektetett be az új épületbe, így ránk hárul a feladat, hogy a mennyiséget immár méltó minőséggel töltsük meg.   

3_a_img_9867_2_700x446.jpg

 

Szabad előre kicsit kíváncsiskodni, hogy milyen tartalommal is kívánják ezt megtölteni?

 

Lee Dangkweon: Nos, egy kicsit előre szaladt, de amiről biztosan beszélhetek, az például a világhírű Koreai Filharmónia Zenekar koncertsorozata, valamint egy nagyszabású és döbbenetes hatású kiállítás, ami a koreai építészetről fog szólni. Önök bizonyára követik a mi történelmünket, és tudják, hogy az 50-es évek végétől mi szó szerint egy földig rombolt ország poraiból keltünk fel, és a romokon a világ egyik legdinamikusabb, legmodernebb országát építettük fel. Ez a kiállítás a koreaiak makacs helytállásának, generációkon átívelő örök hitének és modernkori kreativitásának állít majd emléket.

Azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a végleges programot még ne kérje számon, ez az év vége felé fog majd körvonalazódni.   

 

Megköszönve eddigi türelmét és ismételten sok sikert kívánva munkájához, már csak egy kérdés maradt hátra: mit üzen Lee Dangkweon igazgató a ’Korea in Hungary” olvasói és a koreai kultúra rajongói számára?

 

Lee Dangkweon: Ez inkább csak egy belső gondolat, mint üzenet. Életünk minden egyes napján kihívásokkal nézünk szembe mindannyian, ezért amiben én hiszek, az a kétoldalú együttműködés. Hiszem, hogy a nagyon közeli jövőben személyesen is tudom üdvözölni magyar barátainkat, de addig is hangsúlyoznám, hogy továbbra is szeretnénk értékes és vonzó programokat biztosítani a számukra, ám ehhez az Önök támogató és segítő kezeire is nagy szükségünk van. Hiszem, hogy a közös célokat csakis közös munkával lehet elérni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!   

 

Az interjú 2018. március 12-én készült a Koreai Kulturális Központban.

 

Riporter: Csajka Edit

Fotó: Csingun Ádám

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr8413784002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.