1925, a megszálló japán kormányzó a fejébe veszi, hogy kilöveti Korea minden tigrisét. Az utolsó tigris a Jiri-hegyen bujkál, folyamatosan túljár a pénzsóvár vadászok eszén, és olyan mély tiszteletnek örvend, hogy a helyiek a hegy uraként gondolnak rá. A fenséges vadállat kilövésével a hasonlóan legendás vadászt, Man-dukot (Choi Min-sik) bíznák meg, aki azonban már évek óta nem nyúlt fegyverhez.
Koreában a tigris nemcsak egy egyszerű fenevad. Az állat olyan sokrétűen szövi át az ország kultúráját (kezdve Korea eredettörténetétől a népmeséken át az igazságosság, a jó szerencse és a nép szimbólumáig), hogy leegyszerűsítve afféle koreai csodaszarvas-turulmadár kombinációjaként foghatjuk fel. A Tigris: Egy vadász legendája (The Tiger: An Old Hunter’s Tale) címszereplője – a tigris, nem a vadász – is egy olyan lény, ami egyszerre a tiszteletreméltó anyatermészet, a régmúlt kor és a koreai néplélek analógiája. Vagyis a japán elnyomás tényleges célja Korea (mint ország, nemzet és föld) megtörése, kizsákmányolása.
Természetesen, a mögöttes értelem mellett, a film elsődleges olvasata önmagában is szórakoztató. Ha kizárólag csak a felszínt kapirgáljuk, A Tigris egy lírai horrorfilm, amiben a felpiszkált szörnyeteg kénytelen szétmarcangolni az életére törő ellenségeit. A pénzéhes vadászok és a japán katonák durvábbnál durvább képsorokon válnak a tigris prédájává. Ezt a brutalitást az állat lenyűgöző és első rangú számítógépes megrajzolása teszi igazán élethűvé, sokszor fel sem lehet ismerni, hogy a képeken egy idomított állatot, vagy egy komputer generálta animációt látunk.
Az áthallásos történelem és a horrorfilm mellett a film harmadik olvasata, a koreai folklór szerint is igen érdekes. A hagyomány szerint, ha egy tigris kiállja a próbát, kibírja a gyötrelmeket, és megérti a világot, akkor szent állattá, fehér tigrissé változik, ami már nem bántja, hanem megsegíti az embereket. Az, hogy a címszereplő állatnak sikerül-e fehér tigrissé változnia – és ha igen, mi módon – vagy megmarad vérengző fenevadnak, csak a film végén derül ki. És már csak ezért is érdemes megnézni A Tigris: Egy vadász legendáját.
A cikket írta: Szilágyi Miklós
Képek forrása: hancinema.net