Sang-hyun (Song Kang-ho) és Dong-soo (Gang Dong-won) egy kis mosodát üzemeltetnek, emellett besegítenek a helyi keresztény közösség babamentő inkubátor programjába. A nem kívánt újszülötteket név nélkül lehet leadni a babamentő állomáson. Sang-hyun és Dong-soo fű alatt újszülöttekkel kereskednek, a magára hagyott csecsemőknek maguk keresnek új szülőket, akik hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni. A saját bevallásuk szerint „irgalmas jótevők” nyaka körül szorulni kezd a hurok, amikor a legújabb lelencük fiatal anyja, So-young (Lee Ji-eun) csatlakozik hozzájuk, valamint a nyomukba ered a rámenős nyomozó, Soo-jin (Bae Doona) is.
Merész dolog olyan főhősökről mesélni, akik valójában emberrablók. A Broker c. film (2022) szereplői mindnyájan nehéz sorsúak, de főhőseink mégis a legkiszolgáltatottabbak, az elhagyott újszülöttek helyzetével élnek vissza. Sang-hyun és Dong-soo azzal igazolják tetteiket, hogy jobb egy szerető családban élni, mint árvaházban. A két férfi amúgy is csak fizetés-kiegészítésként tekint az emberkereskedelemre, mivel amúgy is alig tudnak megélni abból a kevés pénzből, amit innen-onnan összeszednek. A nyilvánvaló bűneik ellenére a férfiak felett azért is nehéz pálcát törni, mert mindketten alapvetően jószívű emberek.
A két főhős mellett a főbb mellékszereplők is elvesznek a morális ködben. So-young, a fiatal anya először lemond gyermekéről, majd ingyen és bérmentve társul emberkereskedőinkhez, hogy jó családot találjon az újszülöttnek. So-youngnak és gyermekének olyan sötét háttere van, hogy talán mégis az a legjobb döntés, ha a kis csöppség új családba kerül. De a kismama karakteréhez hasonlóan a nyomozó is igen ambivalens figura. Soo-jin egy igazi kopó, akit csakis kizárólag az ügy teljes felgöngyölítése érdekel. Antiszociális, nehezen épít ki bármiféle kapcsolatot kollégáival, és nő létére hiányzik belőle az anyai ösztön. Legjobban Soo-jin vágyik arra, hogy a baba eladását nyélbe üssék, és tetten érje az emberkereskedőket. A nyomozó az igazság és a törvény embere, mégis ellenérzéseket kelt a nézőben.
De hogyan is lehetséges az, hogy az ember inkább hallgat a szívére, mint az eszére, és drukkol a gyermekrabló piti bűnözőknek? Ehhez kell a rendező érzékenysége a karakterek felépítésében és kapcsolataik ábrázolásában. A híres japán forgatókönyvíró és rendező, Kore-eda Hirokazu életművének legfontosabb darabjai ilyen kétes figurákat és különleges családi helyzeteket vonultatnak fel. A Bolti tolvajok (2018) c. filmben a szedett-vetett család tagjait az apa úgy lopkodta össze. A fiam családja (2013) c. filmben pedig az apa rájön, hogy fiát elcserélték születéskor, és más gyerekét neveli évek óta. Kore-eda kedvenc témája a szülő-gyermek kapcsolat, legyen az vérszerinti vagy sem. Egy szerető család állhat bűnöző szülőkből és zabigyerekekből is.
A család hálás téma, főleg akkor, ha az alkotónak van mondanivalója is. Nem véletlen, hogy Kore-eda filmjei sorra hangos közönség- és kritikai sikereket érnek el. Cannes-ban A fiam családja elnyerte a zsűri díját (2013), a Bolti tolvajok az Arany Pálmát (2018), a Broker pedig az ökomenikus zsűri díját és a legjobb férfi főszereplő díját (Song Kang-ho, 2022). A rendező lassan körbejárja a családábrázolást minden szemszögből, és teszi ezt olyan nívóval, amire csak kevesen képesek. Kore-eda a Brokerrel is egy nagyszerű, szívbemarkoló munkát tett le az asztalra, ezúttal a legnagyobb koreai színészek segítségével.
A cikket írta: Szilágyi Miklós
Videó: youtube.com
Kép forrása: pexels.com
