Gyömrői Edit – hatása József Attila életére és költészetére

 2025.01.23. hétfő

  József Attila 1933-ban kezdett terápiára járni Gyömrői Edithez. A költőt már korábban is számos lelki és mentális probléma gyötörte, többek között depresszió, szorongás és akkori szakértők szerint skizofrénia. Gyömrői Edit terápiás munkájának célja az volt, hogy segítsen neki feldolgozni a gyermekkori traumákat, az anyja halála utáni veszteségérzést, valamint a kapcsolati és alkotói kríziseket.

Ki volt Gyömrői Edit?

Gyömrői Edit (1896–1987) a magyar pszichoanalízis egyik fontos alakja volt. Budapesten született, de később Bécsben tanult pszichoanalízist. A harmincas évek elején tért vissza Magyarországra, ahol a budapesti pszichoanalitikus kör részeként dolgozott. Freud tanításait követte, és érdeklődött a pszichoanalízis és a művészetek összefüggései iránt.

Családjában volt elmegyógyász, és ez is hatott hivatásának választására. 

Gyömrői Edit, a múzsa

Gyömrői Edit családi háttere

• Édesapja: Gelb Márk bútorgyáros, királyi magyar udvari tanácsos, aki a családját a polgári középosztály értékei szerint nevelte. Márk nagy hangsúlyt helyezett a műveltségre és az intellektuális fejlődésre.
• Édesanyja: Pfeifer Ilona, aki szintén támogatta gyermekeit a művelődésben és a kreativitás kibontakoztatásában.

A család zsidó származású volt, és erősen kötődtek a művelt, urbánus polgárság értékrendjéhez. Ez a háttér lehetővé tette, hogy Edit már fiatal korában érdeklődjön az irodalom, a pszichológia és a társadalomtudományok iránt.

Édesapja 1899-ben magyarosította Gyömrőire családnevüket, és Gyömrői Edit 1917-ben áttért az izraelitáról a római katolikus vallásra.

1914. december 5-én  18 évesen Budapesten házasságot kötött Rényi Ervin Lajossal , viszont a házasság 1919-ben válással végződött.

Gyömrői Edit jelentős szerepet játszott József Attila életében, különösen pszichoanalitikusaként. 1935-ben viszont átvette a költő kezelését Rapaport Sámuel, miután ő nem vállalta tovább a súlyosan depressziós József Attila terápiáját.

A terápia során József Attila mély érzelmeket táplált Gyömrői Edit iránt, és több versét is neki írta. Azonban viszonzatlan szerelme idővel agresszióba fordult, és egy alkalommal késsel támadt rá. Ekkor Gyömrői vőlegénye, Újvári László avatkozott közbe, és a terápiás kapcsolat megszakadt.

 Gyömrői Edit élete végéig kerülte a József Attilával kapcsolatos megkereséseket, és úgy vélte, hogy a költő mindazt, amit embertársaival közölni akart, a verseiben fejezte ki.

 A terápia idején Gyömrői Edit "hasadásos elmezavart" (skizofréniát) diagnosztizált József Attilánál, de a mai szakirodalom inkább borderline személyiségzavart valószínűsít nála.

 Összességében Gyömrői Edit nemcsak terapeutaként, hanem múzsaként is hatott József Attilára, és kapcsolatuk jelentős befolyással volt a költő életére és munkásságára.

Miért nem ismerhették fel a borderline-t akkoriban?

1. A diagnosztikai keretek fejlődése: A borderline személyiségzavart csak az 1970-es évektől kezdték jobban leírni és megérteni a pszichológusok és pszichiáterek.
2. Pszichoanalitikus keret: Gyömrői Edit és Bak Róbert az akkori pszichoanalitikus és pszichiátriai elméletekre támaszkodott, amelyekben a skizofrénia egyfajta gyűjtőfogalomként szerepelt a súlyos pszichés zavarok leírására.
3. Tünetek hasonlósága: A borderline és a skizofrénia bizonyos tünetei (például a paranoia vagy az érzelmi zavarok) átfedhetnek, és az akkori eszközökkel nehéz volt különbséget tenni közöttük.

Következmények és a vita jelentősége

A skizofrénia-diagnózis mélyen befolyásolta József Attila utóéletének értelmezését. Sokáig úgy tekintettek rá, mint egy súlyosan mentális beteg emberre, aki pszichotikus állapotban alkotott. Azonban a borderline diagnózis fényében a költészetében megjelenő intenzív érzelmek, a szélsőséges világértelmezés és a mély önreflexió sokkal emberibbé és érthetőbbé teszi alakját.

A vita arra is rávilágít, hogy a pszichológia és a pszichiátria fejlődése mennyire befolyásolja a múlt megértését. Ma már sokkal árnyaltabban látjuk József Attila belső világát, és a diagnosztikai keretek változása segít jobban megérteni a küzdelmeit.

A skizofrénia és a borderline személyiségzavar között ez az egyik alapvető különbség, és József Attila intellektusa valóban ép maradt élete végéig, sőt, rendkívüli módon működött, ami inkább a borderline személyiségzavarra utal. Nézzük meg ezt részletesen:

Skizofrénia és az intellektus

• Kognitív hanyatlás: A skizofrénia gyakran jár azzal, hogy az érintett személy intellektuális képességei romlanak. Ez magában foglalhatja:
  • A figyelem, az emlékezet és a végrehajtó funkciók károsodását.
  • Az absztrakt gondolkodás képességének csökkenését.
  • Gyakran az összefüggő gondolatmenet fenntartása is nehézzé válik.
• Nyelvi és kreatív képességek: Bár néhány skizofréniában szenvedő ember különleges kreativitást mutathat, a betegség előrehaladtával ez általában csökken.
• József Attila esete: Nála ezek a romlások nem figyelhetők meg. Művei élete végéig koherensek, mély filozófiai gondolatokat és kivételes nyelvi kreativitást tükröznek.

Borderline személyiségzavar és az intellektus

• Ép intellektus: A borderline személyiségzavar nem jár kognitív hanyatlással. Az érintett személyek intellektuális képességei nem sérülnek, bár az érzelmi labilitás és a stressz időnként akadályozhatja a koncentrációt.
• Intenzív érzelmi kifejezés: A borderline személyek gyakran rendkívül mélyen élik meg az érzelmeiket, ami az alkotói folyamatot is fokozhatja. Ez jól látható József Attila költészetében, ahol a szenvedése és önkeresése hatalmas kreatív energiává formálódik.
• Önelemzés és önreflexió: A borderline emberek hajlamosak mély önreflexióra és az érzelmi tapasztalataik elemzésére. József Attila verseiben ez különösen szembetűnő, például az „Eszmélet” vagy az „Azt mondják” című műveiben.

József Attila intellektusa

• Zseniális költői teljesítmény: József Attila olyan összetett, filozófiai és pszichoanalitikai fogalmakat épített be a költészetébe, amelyeket csak nagyon kevesen értettek meg akkoriban. Ez nem fér össze az intellektuális hanyatlással.
• Kognitív koherencia: Élete végén is képes volt összefüggő, strukturált gondolatokat kifejezni, amit például levelei és utolsó versei is bizonyítanak.
• Pszichológiai önismeret: Az önmaga iránti érdeklődése és pszichoanalízishez való viszonya is az ép intellektus jele. Ő maga írta:
  „Nem középiskolás fokon taníttatott önmagam…” – amely világosan utal arra, hogy mély önismereti törekvései voltak.

A borderline személyiségzavar és József Attila alkotói zsenialitása között szoros összefüggés van. Az érzelmi mélységek, amelyekkel küzdött, nem rombolták, hanem paradox módon gazdagították költészetét. Ezzel szemben a skizofrénia általában olyan intellektuális hanyatlást okoz, amely József Attilánál nem volt kimutatható. Ezért is vélik ma sokan, hogy az ő diagnózisa valójában borderline személyiségzavar lehetett, ha ma vizsgálták volna meg. 

Van egy vers József Attilától, amely Freud alakjához kapcsolódik, és ez az „Freud nyolcvanadik születésnapjára” című költemény. Ez a vers 1936-ban keletkezett, amikor Sigmund Freudot, a pszichoanalízis atyját, széles körben ünnepelték nyolcvanadik születésnapja alkalmából. József Attila verse egyszerre tiszteleg Freud előtt és mutatja be sajátos, gyakran kritikus nézőpontját az emberi lélek mélységeiről.

A vers kontextusa

• Freud és József Attila: József Attila számára Freud munkássága fontos inspirációs forrás volt. A költő maga is részt vett pszichoanalízisben (több terapeutával, köztük Gyömrői Edittel), így közvetlen tapasztalatai voltak a pszichoanalitikus módszerről.
• Pszichoanalízis és költészet: Freud nézetei a tudattalanról, az álmokról és az elfojtásról mélyen rezonáltak József Attila költői világával, különösen azokkal a témákkal, amelyek az identitást, a vágyat és a belső konfliktusokat érintették.

AMIT SZIVEDBE REJTESZ