Korea in Hungary

Annyeong, Korea! Mi újság?

I. évfolyam, 4. szám, 2019. május

2019. május 22. - Koreai Kulturális Központ

Májusi számunkban kulturális és társadalmi témákat érintő hírekből válogattunk. A nemek közötti egyenlőség érdekében új pozíciókat hoznak létre egyes minisztériumokban, így segítve elő a nőkkel szembeni egyenlő bánásmódot. Beszámolunk továbbá a koreai szovonok, vagyis a történelmi neokonfuciánus akadémiák UNESCO világörökségi listájára való jelöléséről is. Emellett szó lesz a Dél-Korea nyújtotta idei élelmiszersegély-szállítmányozásáról és a vidéki oktatásban terjedő, szívmelengető társadalmi összefogásról.

header_news.png

Tovább

Győztesek és vesztesek - urbanizáció Szöulban (1)

„A Pimatgol”

A szecesszióhoz, vagy éppen a klasszicista stílushoz szokott turistát, aki először jár Dél-Korea fővárosában, ámulatba ejtik a meghökkentő, sőt bizarr formájú, egekbe nyúló üvegpaloták, irodaházak végelláthatatlan sorai, és elkerekedett szemmel tekergeti felfelé a nyakát. De még a modern, világos betonszínű toronyházak, azaz az összetéveszthetően egyforma lakótelepek is elbűvölik, mígnem ráébred, hogy földközeli perspektívából még valamirevaló fotót sem tud készíteni róluk. Szöul hatszáz éve főváros, de ezt a hosszú időt csak nagyon kevés olyan dolog élte túl, ami a város gazdag történelméről meggyőzhetné a látogatót. A ma is bőszen folyó urbanizáció regényét sok ezer fejezet alkotja, jók is, lehangolóak is. S mivel az utóbbiakból jóval több van, a cikksorozat első részében egy szomorú történetbe lapozunk bele, aminek neve „Pimatgol”.

1_700x300_4.jpg

Tovább

K-Beauty márkák

Kik is vagytok?

A BBC szerint a 18-22 éves nők 18%-a kipróbált már koreai kozmetikumot vagy bőrápolási terméket. Amikor ismerkedni kezdtem a tudatos szépségápolással, sok-sok termékről elsőre nem is vettem észre, hogy koreai. Pusztán az, hogy nem koreai írásjegyekkel írják a nevüket, hanem nyugatiak számára is kiejthető szavakat használnak brand névnek, még nem jelenti azt, hogy ne hordoznák magukban a koreai bőrápolás filozófiáját.

header_25.png

Tovább

Individualizmus és kollektivizmus

Segítség, koreai a főnököm (2. rész)

Hofstede (2011), az interkulturális kutatások egyik első úttörője hat dimenzió mentén javasolja ellentétpárok szerint kategóriákba sorolni a különböző kultúrákat. Jelmondata: „Ha meg akarjuk ismerni a fennálló rendszereket, akkor meg kell értenünk a társadalmat, amiben élnek”. Az 1960-70-es években végzett többlépcsős kutatásában az IBM pszichológusaként a multinacionális cég alkalmazottainak munkához kötődő értékrendjét vizsgálta. A kapott eredmények alapján állította fel a kultúrák összehasonlításához javasolt ellentétpár-rendszerét, egy először négy, majd az utóbbi két évtized kutatásainak hatására további két dimenzióval kiegészített rendszer szerint. A cikkben az egyik olyan dimenziót vizsgáljuk meg részletesebben, mely mentén Dél-Korea és Magyarország a leginkább különbözik.

header_22.png

Tovább

Korea legrémisztőbb városi legendája

Gonjiam: Haunted Asylum (2018)

A szóbeszéd szerint Korea legelátkozottabb helye az elhagyatott Gonjiam Elmegyógyintézet, amelyet a ’90-es években zártak be az ott ápolt betegek rejtélyes elhalálozása miatt. 2012-ben a CNN Travel az intézetet a világ 7. legrémisztőbb helyének találta. A Gonjiam a horror-rendező Jung Bum-shiket is megihlette, aki egy parádés found-footage horrorfilmet dobott össze az elmegyógyintézetet övező városi legendából.

header_24.png

Tovább