Miről mesél a múlt, mit ígér a jövő?
2019. július 11. írta: Koreai Kulturális Központ

Miről mesél a múlt, mit ígér a jövő?

Interjú a KOTRA vezérigazgatójával

A MOM Park bevásárlóközpont környékén járva sokszor érezem magam úgy, mintha a szöuli Gangnam vagy Samsung üzleti negyedek egyik utcájára tévedtem volna. S ez az érzésem egy icike-picikét helyes is, hiszen ami a koreai üzleti világot illeti, nem kis jelentőségű irodának ad otthont immár tizenhat éve az Alkotás Point impozáns épületegyüttese.

header_alkotas.jpg

A KOTRA kifejezés az angol Korea Trade-Investment Promotion Agency (magyarul: Koreai Kereskedelemfejlesztési és Befektetésösztönzési Ügynökség) rövidítése. A non-profit formában működő kirendeltségekből 2019-re a világ 85 országában összesen 127 nyílt meg. Céljuk, hogy elősegítsék a kereskedelmi kapcsolatok és a befektetések minél kedvezőbb alakulását Korea és a világ többi országa között.

kotra_logo.jpgA KOTRA hivatalos logója

A budapesti kirendeltség, mely a Dél-Korea és Magyarország közötti hivatalos diplomáciai kapcsolatfelvétel előtt egy évvel, 1988-ban kezdte meg működését, az elmúlt három évtizedben pedig folyamatosan arra törekszik, hogy gondoskodjon a magyar és a koreai cégek között a megfelelő szintű kommunikációról és a jövőbeni kereskedelmi együttműködési lehetőségek feltérképezéséről.

A Koreai Köztársaság és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel harmincadik évfordulójának alkalmából készíthettem interjút Lee Kum-Ha vezérigazgató úrral, a Koreai Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltségének vezetőjével.

Milyen mérföldköveket emelne ki a Korea és Magyarország közötti gazdasági együttműködés alakulása kapcsán?

Az 1980-as évek végétől élénkültek fel a Dél-Korea és Magyarország közötti titkos tárgyalások, melynek eredményeképpen 1987. augusztus 25-én írták alá a két ország képviselői az első kölcsönös együttműködési megállapodást, majd 1988. március 28-án megkezdte működését a KOTRA budapesti kirendeltsége. 2003 óta vagyunk ebben a gyönyörű, modern épületben, az Alkotás úton.

Az 1989. február 1-i hivatalos diplomáciai kapcsolat megteremtését követően további fontos kétoldalú egyezmények kerültek aláírásra, például a kereskedelmi megállapodás, a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény és a beruházásvédelmi megállapodás. A Samsung Electronics volt az első dél-koreai cég Magyarországon, amely már 1989-ben megkezdte működését Jászfényszarun. Mára pedig elmondhatjuk, hogy a dél-koreai óriásvállalatok legtöbbje jelen van az országban.

hankook.jpgA Hankook Tire Magyarország gumiabroncsgyára Rácalmáson

Ha mérföldkövekről beszélünk, akkor még 2004-et kell mindenképp kiemelnem. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása kiemelkedő jelentőséggel bírt, motiválva a dél-koreai nagyvállalatokat újabb beruházásokra, melynek jó példája a magyar kormány és a legnagyobb koreai gumiabroncsgyártó vállalata, a Hankook Tire között 2005 októberében aláírt beruházási egyezmény.

Mi az oka, hogy ennyi koreai cég és befektető választja éppen Magyarországot?

A magyaroknak sosem felejtjük el, hogy a volt szocialista blokk országai közül elsőként vették fel velünk a hivatalos diplomáciai kapcsolatot. Ez egy nagyon fontos pillanat volt, s azóta is kiemelt partnerünknek tekintjük Magyarországot, hiszen a kulturális, technológiai és tudományos együttműködések kapcsán is csupa jó tapasztalatunk van.

A koreai befektetők szempontjából Magyarország földrajzi elhelyezkedése és adottságai kiválóak. Ráadásul Koreához nagyon hasonló időjárás jellemzi, így a kiküldetésben itt dolgozó koreaiak szinte otthon érzik magukat, nem kell szélsőséges vagy számukra szokatlan körülményekhez alkalmazkodniuk. Talán nem kell különösebben magyaráznom, hogy gazdasági és kereskedelmi szempontból miért jelentős előny, hogy az ország infrastruktúrája rendkívül fejlett, az utak állapota kiváló, így a közép-európai régió országai könnyen megközelíthetőek.

Emellett a magyar emberekkel valahogy könnyebben megteremtjük az összhangot, mint más népekkel. Több koreaitól hallottam, hogy magyarokkal bármikor szívesen dolgoznak együtt.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást az elmúlt három évtizedben? Melyek a legjelentősebb kulturális különbségek az egymással tárgyaló, vagy együtt dolgozó koreaiak és magyarok között?

A hazánkban azt szoktuk meg, hogy a munkavégzéshez és a mindennapokhoz szükséges eszközök olcsóak. Sok koreai egészen meglepődik, hogy Magyarországon milyen drágák például az elektronikai cikkek. Emellett a koreai állam például különféle kedvezményeket biztosít a nagyvállalatok számára a felhasznált energia biztosítását illetően. Magyarországon ehhez képest drágábbak is ezek a szolgáltatások, valamint az ügyintézés is nagyon bonyolult, hiszen például a földgáz, villany és víz mind más-más szolgáltató kezében van. Ez nem kis nehézséget jelent egy iroda vagy gyár működtetésekor, hiszen sokkal kisebb költségvetéshez és papírmunkához vagyunk szokva ezen a téren.

Másrészt az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján a legtöbb magyar fiatal inkább a fővárosban vagy a nagyvárosokban szeretne munkát vállalni. Nehéz őket lecsalogatni a vidéki telephelyekre. Ezért sokszor kényszerülnek a koreai vállalatok vendégmunkások foglalkoztatására, ami például a munkavégzéskor használt nyelveket illetően, vagy az eltérő kultúrákból érkezők közötti kulturális különbségek miatt is komoly kihívást tudnak jelenteni.

Hogyan látja a jövőt? Továbbra is gyümölcsözni fog ez a kapcsolat?

Az, hogy nekünk mennyi munkánk van, jól példázza, hogy a mai napokban is hihetetlen érdeklődés van a koreaiak részéről Magyarország iránt. Hetente átlagosan öt cég keres meg minket és kérik a segítségünket! Magyarországban óriási potenciál van, és ezt nem csak mi, koreaiak látjuk, hanem más nemzetközi cégek is. Egyre több egymásra épülő iparág piacvezető vállalata van jelen Magyarországon, ami szinte törvényszerűen vonzza a többi beruházót is. Az már a magyarok leleményességén és ügyességén múlik, hogy hogyan tudnak ebből minél nagyobb előnyt kovácsolni.

Mit tanácsolna egy magyarnak, aki koreai cégnél készül munkát vállalni?

A legfontosabb, hogy legyen nyitott a koreai kultúra megismerésére. Ha valaki például már egy kicsit is ismeri a koreai nyelvet, és mondjuk egy-két kifejezést elsajátít, azt minden koreai nagyra értékeli.

Mit tanácsolna egy koreainak, aki magyarokkal dolgozik együtt?

Nekem az a tapasztalatom, hogy sok koreai egy kalap alá veszi az európai országokat. Nem igazán gondolnak arra, hogy akár két szomszédos ország is lehet nagyon más kulturálisan vagy nyelvileg. Annak, aki szeretne kapcsolódni a magyarokhoz, ismernie kell a magyar kultúrát. Ez az első lépés ahhoz, hogy a kölcsönös megértés és tisztelet igazán megvalósulhasson.

 

Az interjút készítette: Kovács Janka

Képek forrása: epiteszforum.hu, kotra.or.kr, hankooktire.com

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr7014852278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pallos Levente · http://www.pallos.tk 2019.07.16. 08:58:36

"A Samsung Electronics volt az első dél-koreai cég Magyarországon, amely már 1989-ben megkezdte működését Jászfényszarun. Mára pedig elmondhatjuk, hogy a dél-koreai óriásvállalat legtöbbje jelen van az országban."

Mit jelent a 2. mondat?
süti beállítások módosítása