Korea in Hungary

Szerencse fel!

Avagy: miért olyan fontos a koreaiaknak az Aranydisznó éve

2019. február 12. - Koreai Kulturális Központ

2019. február 5. napján Ázsia-szerte felvirradt a Holdújév, és magával hozta az Aranydisznó évét, amely bizony csak minden hatvanadik esztendőben köszönt be. Koreában is úgy tekintenek rá, mint a jószerencse igazi megtestesítőjére, hisz a malac nagy, vígan lebegő fülei, jókedvű röfögése, bőséges szaporulata és gömbölyded pocakja csakis jót jelenthet. S noha a mély hit mára megkopott kissé, a koreaiak még most is különös, babonával vegyített optimizmussal és várakozással tekintenek az „aranynak” ígérkező évek, és így 2019 elé is.

1_malac_700x312.jpg

Noha valami tévedés miatt sokan piszkos állatnak tartják a disznót, ennek pont az ellenkezője igaz. A jó röfi nem azért hempergőzik, dagonyázik, mert szeret koszos lenni, hanem hogy megfürödjön, testét hűtse, valamint hogy az esetleges apró élősködőktől megszabadítsa bőrét, és ne hagyja azt kiszáradni. A koreai mondás, miszerint: „Örömködik, mint disznó a pocsolyában” éppen a kurta-farkú vidám és elégedett természetére utal, és régen rossz, ha nem hempergőzik, mert akkor valami betegséggel küzdhet éppen. Intelligens, naiv, derűs és bizalommal teli még akkor is, amikor addig barátságos, etető cimborája már a kést feni ellene, ezért Ázsia több részén, például Vietnam egyes tartományaiban ma is ártatlan áldozati állatként tartják számon.  

Miért „a disznó éve”, és miért „arany”?

2_p5100296_2_700x525.jpg

A 12 zodiákus állat szobra a Koreai Néprajzi Múzeum udvarán (Szöul, Gyeongbukgung palota)

Az ősi kínai Wu Xing (五行) elmélet, azaz az Öt Elem teória a Földhöz legközelebb eső öt bolygó, a Jupiter, a Szaturnusz, a Merkúr, a Vénusz és a Mars kölcsönhatásaira és ezeknek a Földre tett befolyására épül. Úgy hitték, hogy az emberi világot a csillagok mozgása igazítja, s ennek nyomán született meg a 12 zodiákus elmélete.

Egy régi kínai mitológia szerint Buddha – mielőtt a Nirvánába távozott volna – összehívta a Föld állatait, akik közül végül tizenketten jelentek meg a megadott időre. A disznó utolsónak kocogott oda, mert belakott, derűs álomba szenderült, majd aztán jól el is aludt. Egy másik változat szerint viszont akkor éppen rekkenő hőség volt, s mivel a disznónak nincsenek izzadást segítő pórusai, kénytelen volt meghempergőzni egy jó nagy dágványban. S mire a kiadós fürdőzéstől elégedett pofával, boldogan lobogó fülekkel, kurta lábain befutott, a többi állat már réges-régen megérkezett. Jól meg is mosolyogták, de nem lehetett őt nem szeretni. Buddha ezután felosztotta a világot a 12 állat között, égtájat és egy-egy évet kaptak ajándékba, amellyel kedvük szerint gazdálkodhattak. S noha a disznó lett a 12. zodiákus, semmivel sem alávalóbb a többinél.

A kínai hold-kalendárium több ezer éves. Egy teljes ciklus 60 évig tart, s ezen belül vannak az egyszerűbb ciklusok öt elemmel (fém, tűz, föld, víz és fa) kombinálva. Egy-egy sima ciklus 12 évig tart, s mindegyik év egy-egy állatövi jegy nevét viseli. Azon kívül, hogy egy-egy állat egy-egy évet ural, minden napból befolyásuk alatt áll még két-két óra is.  A disznó az észak-nyugat-észak irányt kapta, valamint a nap este 9 és 11 óra közötti időszakát. A „ganzhi’, azaz az „Égi és Földi ágak” hatvanéves ciklusát mindig színek kísérik, s ezt a kombinációt figyelembe véve 2019-et a sárga szín uralja, s így lesz egyúttal az Aranydisznó éve.

Mit jelent a Disznó zodiákus az ázsiaiak életében?

3_jokedvu_700x396.jpg

Az Aranydisznó évéről nyílt kiállítás a Koreai Néprajzi Múzeumban, „Joyous Pig”, azaz „Jókedvű Disznó” címmel

Az emberiség egyik védelmezője

A primitív társadalmakban a vaddisznót még roppant veszélyes állatnak tartották, aki a „gonosz lélek lakhelye”. Szerencsére azonban az idők folyamán a sámánok ténykedése - és nem utolsó sorban a buddhista hit - ezt a képet fokozatosan átalakította, így lépett elő a disznó először a falvak védelmezőjévé. A 16. században született klasszikus kínai regényben, a „Nyugati utazás”-ban (西遊記)  Zhu Bajie (豬八戒 ), egy démonian elvetemült disznó megszemélyesített alakja egy buddhista szerzetes nyomába szegődve a hosszú utazás során oltalmazó istenséggé változott. Így lett a Disznó egyike a tizenkét Őrzőnek, akik a Bodhisattva reinkarnációi, s ezért találjuk alakját a védelmezők között a buddhista templomokban és kolostorokban.  

Társa az embernek

A távoli istenség-kép lassacskán a mindennapokban is emberközelbe került, a disznó szeretetreméltó és kedves állatként békés harmóniában éldegélt az emberrel. A falvak, hogy egymással kötött barátságukat megerősítsék, szent áldozati állatként használták, s a közösen elfogyasztott disznóhús a közösségek jólétét kívánta szimbolizálni. A Koreai-félszigeten a házak őrzőinek is tartották, ezt bizonyítja számos régi tetőcserép, amelybe a disznó képét vésték. Nagyon sok helyen találkozhatunk vele, kezdve a Három Királyság Krónikájától (Sam Guk Ji, 三國志) a Jeju-szigeti híres tradicionális árnyékszékeken (Dottongsi) át egészen az immár ikonikusnak számító koreai ínyencségig, a samgyeopsal-ig (ejtsd: számgjopszál).    

Mit várnak a modern Koreában az Aranydisznó évétől?

4_malac1_700x328.jpg

A legtöbb ember általában lottót vesz Koreában, ha malaccal álmodik, hiszen ez mi mást jelentene, mint az ajtajuk előtt toporgó szerencsét? Idén azonban már eddig is ugrásszerűen megemelkedett a szelvények eladása, jelezve, hogy ezt az évet sokan különlegesen szerencsehozónak tartják. Vidéken olyan gazdák is kismalacok nevelésébe fogtak, akiknek korábban pár csirkén kívül eszükbe sem jutott más háztáji jószággal bajmolódni. Egyre többen várják a tavaszt, de nemcsak a kikelet miatt, hanem saját bevallásuk szerint négylevelű lóherére vadásznának már, mert ilyet találni az Aranydisznó évében körülbelül annyit tesz, mint egy zsák aranyra lelni. Felvirradt a malacperselyekkel kereskedők napja is, fogy, mint a cukor, mert még a bolond is tudja, hogy az ebben megspórolt apró idén ugyancsak megszaporodik. Mindezt persze a babona rovására is írhatjuk, de van ezeknél egy jóval gyakorlatiasabbnak tűnő ok is, ez pedig a disznó szapora fészekaljában keresendő. Az anyakoca normál körülmények között 10-12 kismalacot fial, ami nemcsak sok-sok kis utódot, hanem jólétet, bőséget is jelent.

Dél-Korea társadalma most tehát arra számít, hogy ebben az évben jócskán megemelkedik a házasságkötések száma, és megugrik a gyermekvállalási kedv is. Hogy e reményeket mivel támaszthatják alá?  

A 60 évvel ezelőtti Aranydisznó évében születettek a „Nagy generáció” és egyben a nagy „bébi boom” gyermekei. Az 1959-esek voltak azok, akik mertek nagyot álmodni, azaz a mára valósággá vált jövőt megtervezni és megvalósítani az országban. Az ideit megelőző Aranydisznó szülöttei nemcsak sokan voltak, de tehetségesek, szorgalmasak és nagy küzdők is. Nos, miért ne lehetne ez így az idén is?

A tapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos „színes évek” általában fellendülést hoznak, több házasság köttetik és jelentősen több kisbaba születik, mint más években. S hogy van-e erre valami bizonyítékunk? Bizony van!

5_gyerek-700.jpg

Leendő kisdiákok anyukájukkal jövőbeni iskolájukat látogatják Sejong City-ben

Az idei tanévben az elemi iskolák egyszeri, nagy „gyerkőchullámmal” kell, hogy számoljanak, köszönhetően a 2012-es év kiemelkedően magas gyermek-születési számának. A házasságkötés és gyerekszülés szempontjából különösen szerencsésnek mondható „Fekete Sárkány” évében, 2012-ben 484550 kisbaba született, az elmúlt hat év alatt a legtöbb, s közel 13 ezerrel több az előző évhez viszonyítva.  

Busanban – ahol egyébként az egyik legalacsonyabb a születések száma – idén 29041 kisdiákot iskoláznak be, 2606-al többet, mint tavaly, Ulsanban pedig nem kevesebb, mint 68294 kicsi ül iskolapadba, 1146-al több, mint 2018-ban.

Úgy tartják, hogy a Disznó évében született gyermekek jókedvűek, szorgalmasak és léptük nyomán szerencsevirág nyílik. Korea tehát talán joggal tekint a 2019-es „Jókedvű” Aranydisznó évére úgy, mint egy újabb szerencsésnek ígérkező esztendőre, ami boldogsággal, szerelemmel, bőséggel és sok-sok mosolygós kisbabaarccal köszönt rájuk.   

A cikket írta: Csajka Edit

Forrás: The Seoul Times, The Korea Times, The National Folklore Museum of Korea, Chosun Ilbo

Képek forrása: The Korea Times, The National Folklore Museum of Korea, Chosun Ilbo, saját fotó

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr4614620016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.