Korea in Hungary

Samgangoryun

A hagyományos konfuciánus viszonyrendszer

2018. december 28. - Koreai Kulturális Központ

„Az időszámításunk előtti 6. század Kínájában született konfucianizmus nem klasszikus vallás, inkább egyfajta filozófiai rendszer, társadalmi magatartáskódex, normagyűjtemény, mely áthatja a társadalom minden szintjét, meghatározza a társadalmi csoportok egymáshoz való viszonyát, az egyén helyét, jogait, felelősségeit.” - írja Lengyel Miklós, volt dél-koreai nagykövet Koreáról megjelent könyvében.

header_3.png

Egy jól működő társadalom a konfuciánus felfogás szerint három kötelék és öt kapcsolati reláció mentén szerveződik. Ezt nevezik koreaiul a Samgangoryun (ejtsd: szám-gáng-o-rjun, koreaiul: 삼강오륜, kínaiul: 三綱五倫) elvének.

Az első kötelék az uralkodó és alattvaló, a második az apa és a gyermek, a harmadik a férj és a feleség között köttetik meg. A kapcsolati relációk a szülő-gyermek, uralkodó-alattvaló, férj-feleség, idős-fiatal és barát-barát kapcsolata. Ezek közül az első négy alá-fölérendeltségi viszonyként is értelmezendő, a barátok között viszont egyenjogúságról beszélhetünk.

Samgangoryun

„Három kötelék”

Gunwisingang (ejtsd: gun-vi-sin-gáng, koreaiul: 군위신강, kínaiul: 君爲臣): az uralkodó elkötelezettsége az alattvalók felé

Buwijagang (ejtsd: bu-vi-dzsá-gáng, koreaiul: 부위자강, kínaiul: 父爲子綱): a szülő elkötelezettsége a gyermek felé

Buwibugang (ejtsd: buvibugáng, koreaiul: 부위부강, kínaiul: 夫爲婦綱): a férj elkötelezettsége a feleség felé

 

„Öt érték”

Bujayuchin (ejtsd: bu-dzsá-ju-csin, koreaiul: 부자유친, kínaiul: 父子有親): szülő - gyerek között megvalósuló bensőségesség

Gunsinyuui (ejtsd: gun-sin-ju-üi, koreaiul: 군신유의, kínaiul: 君臣有義): uralkodó - alattvaló között megvalósuló igazságosság

Bubuyubyeol (ejtsd: bu-bu-ju-bjal, koreaiul: 부부유별, kínaiul: 夫婦有別): férj - feleség között megvalósuló különbségtétel

Jangyuyuseo (ejtsd: dzsáng-ju-ju-sza, koreaiul: 장유유서, kínaiul: 長幼有序): idős - fiatal között megvalósuló sorrendiség

Bunguyusin (ejtsd: bung-u-ju-sin, koreaiul: 붕우유신, kínaiul: 朋友有信): barát – barát között élő bizalom

A konfucianista tanítás minden relációhoz egy etikai kódexet rendel. A szülő felé elvárás, hogy gondoskodjon a gyermekről, a gyermek pedig feltétel nélküli tisztelettel tartozik szülei iránt. Az uralkodó (vezető) igazságossággal irányítja a rábízottakat, amit az alattvalók hűséggel viszonoznak. A házasságot illetően a férfi és női szerepek élesen elkülönülnek, továbbá a feleség alárendelt a férjjel szemben, hűséggel és tisztelettel tartozik iránta. A fiatalok eleget tesznek az idősebbek kéréseinek, előzékenységet, engedelmességet és tiszteletet tanúsítanak irányukban. Két barát között kulcsfontosságú a bizalom, kölcsönösen számíthatnak egymásra, akár a saját érdekeiket háttérbe szorítva is segítik egymást, bármikor készek akár meghalni is egymásért.

samgangoryun.jpg

A kínai írásjegyek átvételével kialakult koreai szavak alaposabb vizsgálatával látható, hogy a „feladatok” alapvetően férfi-központúan és az egyes relációkat illetően mindig a hierarchiában felülállót érintően kerülnek megfogalmazásra. Ebből is látszik, hogy Konfuciusz elsődleges célja az volt, hogy megtanítsa a leendő uralkodókat, vezetőket – legyen az király vagy egy családapa – egy jól működő társadalom alapelveire.

Első olvasatra hajlamos az ember az engedelmességgel tartozó „elnyomottakat” „sajnálni”, valójában a rendszer legalább akkora hangsúlyt helyez a fölérendelt helyzetben élőkre, a tőlük megkívánt elszámoltathatóság és felelősségvállalás tekintetében.

A politikai és gazdasági átalakulás következtében a hagyományos konfuciánus kapcsolati relációk is több-kevesebb átalakuláson mentek keresztül. Elmondható, hogy az egykori uralkodó-alattvaló reláció a mai munkahelyi viszonyrendszer felettes-beosztott szerepeiben él tovább. A szülő-gyermek, férj-feleség, idős-fiatal relációkban gyors ütemű „lazulás” tapasztalható, mely nagyban magyarázható az utóbbi évtizedekben tapasztalt „amerikanizálódással” (pl. tegező nyelvtani forma használata a gyermekeknél a szüleikkel folytatott kommunikációban, ami évszázadokkal korábban elképzelhetetlen lett volna). Mégis fontos ismernünk a hagyományos konfuciánus gondolkodási rendszert, hiszen ez a mai napig átszövi a koreai társadalmat és a kapcsolati viszonyrendszereket.

 

A cikket írta: Kovács Janka

Idézett forrás: Lengyel, Miklós (2014). Dél-Korea, Ázsia rejtett gyöngyszeme. Budapest, Libri Kiadó

Képek forrása: 안전신문, www.119news.net

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr3414469390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.