A 2004-ben alakult Mozinet Kft 2006 óta foglalkozik filmforgalmazással és az elmúlt évek során több mint 120 filmet mutattak be a hazai mozikban. Olyan értékes alkotásokra specializálódtak, mint a Saul fia, az Ifjúság, az Eszeveszett mesék, a Mustang, Az ember tragédiája, a Pál Adrienn, A messzi dél vadjai vagy a Philomena.

Illetve az ázsiai kultúra kedvelői számára olyan filmeket hoztak el a Magyarországra, mint a 2012-es Sushiálmok, A fiú és a szörnyeteg, A Vörös teknős, valamint a fülledt és feszült, egyúttal lenyűgözően látványos Park Chan-wook mozit, A szobalányt.

Böszörményi Gáborral a Mozinet Kft. ügyvezetőjével a 2016-os cannes-i versenyprogramban bemutatkozott Szobalány magyarországi fogadtatásáról és a koreai filmek lehetőségeiről beszélgettünk, a Korean Movie Night kapcsán, ahol április 8-án két merőben különböző, de ízig-vérig koreai filmet láthatnak majd az érdeklődők.

Hogyan fogadták a magyar nézők A szobalány c. filmet?

Böszörményi Gábor: A magyar kritika és a visszajelzések is nagyon jók voltak. Októberben kezdtük el vetíteni premier előtti vetítéseken, december 1-jén volt az országos premier, csaknem 500 vetítése volt már a filmnek és még mindig műsoron van néhány moziban. Átléptük a 10 000-es nézőszámot; ez volt a kitűzött cél, úgyhogy meg vagyunk elégedve az eredményekkel.

A Mozinet által forgalmazott filmek népszerűségéhez képest mekkora sikere volt A szobalánynak Magyarországon?

Böszörményi Gábor: A nézőszám nagyjából a Mustang vagy A legújabb testamentum c. filmek nézőszámával egyezik. Elmondhatjuk, hogy a közönségbarát európai fesztiválfilmek nézőszámát elérte A szobalány is. A film hossza miatt nehezebb volt forgalmazni, mint egy rövidebb alkotást, de még így is tisztességesen helyt állt a kasszáknál.

Középkategóriás filmnek mondanám a nézőszám alapján, sok filmünk csak néhány ezer nézőt ér el, ezek szólnak a legszűkebb réteghez. A 10 000 nézőt átlépő filmek már általában sokáig műsoron vannak és szélesebb közönséget érnek el. A következő kategória a 25.000 néző feletti, ide csak az olyan sikerfilmek jutnak el, mint a Jackie, az Ifjúság vagy az Eszeveszett mesék.

Hogyan látják, mekkora lenne-e a piaca a koreai filmek hazai forgalmazásának?

Böszörményi Gábor: Emlékeim szerint az elmúlt évtizedekben nem volt olyan koreai film, amelyik több tízezer nézőt ért volna el a magyar mozikban. Sajnos az a realitás, hogy 10 000 nézőtől lehet sikeresnek tekinteni egy koreai filmet, de mi alapvetően nem a film nemzetisége alapján döntjük el, hogy egy filmet forgalmazunk-e vagy sem. Park Chan-wook filmje rögtön magával ragadott vizualitásával és a csavaros történettel; azt gondoltuk, hogy szélesebb tömeget is el tudunk vele érni és szerencsére így is lett.

A koreai filmgyártás termékenységét figyelembe véve elképzelhetőnek tartják-e azt, hogy további koreai filmeket forgalmazzanak?

Böszörményi Gábor: Természetesen a későbbiekben is figyelni fogjuk a koreai filmeket. A szobalányt a világban képviselő CJ Entertainmenttel nagyon jó volt együtt dolgozni, szívesen dolgoznánk velük újra.

Szöveg: Szilágyi Miklós és Gerencsér Dóra