Korea in Hungary

Az egyik szem sír, a másik nevet

My Brilliant Life (2014)

2015. szeptember 30. - KoreaiKultúra

Ah-reum egy 16 éves, progériában szenvedő fiú, akinek gyorsan öregedő teste egy 80 éves öregember egészségi állapotában van. Fiatal szülei nem akarják elfogadni azt a tényt, hogy fiuknak már nincs sok ideje hátra, ezért egy tévéműsor segítségével gyűjtést szerveznek Ah-reum betegségének kezelésére. A műsor leközlése után egy szintén beteg lány felveszi a kapcsolatot Ah-reummel, akit így végre megtalálhat a szerelem a vég előtt.

br.jpg
A My Brilliant Life nagyon érdekesen játszik az életkorokkal. A generációs gordiuszi csomóban ott van Ah-reum, egy 16 éves tinédzser egy öreg testben. A fiú egy tini szerelem gyümölcse, akkor született, amikor anyja és apja még csak 17 éves volt. Szüleinek éppen ezért nagyon gyorsan kellet felnőniük, de ugyanakkor lélekben máig gyermetegek maradtak. Így sok esetben éppen Ah-reumnek kell felnőttként viselkednie, kiváltképpen a habókos apját kell rendszeresen atyai tanácsokkal ellátnia. Ah-reum egyetlen barátja a szomszéd öregúr, aki Alzheimer-kóros édesapja ápolásával tölti nyugdíjas éveit. A fiú és a szomszéd bácsi remekül megértik egymást, és az idős emberek sztereotípiájához méltóan a szabadban ücsörögve beszélik ki a világ dolgait. Szóval meglehetősen összetett viszonyban állnak egymással a szereplők, és ez a kusza kapcsolatrendszer kiváló humorforrásnak bizonyul.

mbl_still-54-770x433.jpgA szereplők ábrázolása leginkább a jellemkomikuma épül, mindenki flúgos egy kicsit. Ah-reum édesanyja hírhedten mocskos szájú; édesapja egy balfék, aki mindig azt rúgja fejbe, akit nem kéne, és rajong a Girls’ Generation nevű lánybandáért; a szomszédot pedig csak az izgatja igazán, miért nem került bele a tévéműsorba. A szereplők bájos együgyűsége Ah-reum állapotával kapcsolatban is kedvesen komikus helyzeteket szül. Ilyen például az az eset, amikor a fiú apja jóízűen elfogyasztja a fiának hozott rántott csirkeszárnyat, és még a videojátékát is kölcsönkérné; vagy amikor a szomszéd naivan megkérdezi a fiút, hogy a kórházban a gyermekosztályra vagy az idősek közé kell-e majd befeküdnie Ah-reumnek.

A humor mellett természetesen a dráma is igen erősen megjelenik. E pátoszi hang pedig a szereplők egymás iránt érzett mérhetetlenül nagy szeretetéből fakad. Ah-reum imádja szüleit, regényt is ír fiatal szerelmükről, és csak az az egy vágya van, hogy ki tudja fejezni az édesanyja és édesapja iránt érzett háláját. A fiú szülei pedig tényleg minden tőlük telhetőt megtesznek fiuk boldogságáért. Ez a melodramatikusság azonban mit sem érne a kiváló színészi játék nélkül. Lee Jae-yong rendező olyan kiváló szereplőgárdát hozott össze, aminek köszönhetően teljes szinteket lép felfelé a film színvonala. Az anya szerepében a tévésztár Song Hye-kyo (Full House, 2004; That Winter, the Wind Blows, 2013) sajnos kissé kevesebb figyelmet kap a történetben, de végig hiteles és szerethető marad. Az apa szerepében a mindig jó Kang Dong-won (Boldog pillanataink, 2006; Vértestvérek, 2010) imádnivaló, képes szerethetővé tenni a figurát minden jellemhibája ellenére. A beteg kisfiút alakító Jo Sung-mok élete első filmszerepében egyszerűen kiváló. Az arcára vitt tonnányi smink ellenére is érzékeny alakítást nyújt, a betegségbe belefáradt tekintete fiatal kora ellenére is teljesen hiteles.

A My Brilliant Life a kedves történet, a nagyszerű szeretetábrázolás és a briliáns színészi játék miatt válik kihagyhatatlan filmmé. A boldogság és a tragédia párhuzamos megjelenése garantálja, hogy a néző egyik szeme sírjon, miközben a másik nevet.

A cikket írta: Szilágyi Miklós

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr777871382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.