Korea in Hungary

A koreai tetőszerkezet kis anatómiája

2015. február 27. - KoreaiKultúra

A távol-keleti és így a koreai építészet is számos olyan stíluselemmel rendelkezik, ami azt számunkra jól megkülönböztethetővé úgymond „tipikussá” teszi. Ezek közé tartozik a tető is, melynek sötétszürke cserepeit és magasba törő, fenséges architektúráját már biztosan magad elé képzelted. Fontos azonban tudni azt is, hogy e jellegzetes tetőnek több fajtája is van, és bizony nem volt mindegy, hogy milyen tető kerül a házra. Ezeket vesszük most sorra.

img04_011.jpgAz első változat a paljak, ami a legkiforrottabb tetőtípusnak minősül. Lényege, hogy az adott épület elejét és hátulját szélesen elterülő, lejtős tető fedi, míg oldalról két kisebb tetőrész kapcsolódik hozzá. A Csoszon-kori társadalom tagjai közül ez a tető a leggazdagabb emberek házait fedte. A nemesek otthonain kívül olyan példákat említhetünk még, mint a Gyeongbokgung palota trónterme vagy a híres konfuciánus akadémia Byeongsan Seowon.

img04_012.jpg

A következő típus a matbae, vagyis az egyszerű nyeregtető, mely főként az ősi konfuciánus szertartásoknak helyet adó szentélyeket díszítette. Ezt a típust láthatjuk Korea legrégebbi, fából készült hanok (tradicionális koreai ház) épületén a Geuknakjeon Hall-on, ami a Korjó-dinasztia idején épült Bongjeongsa templomhoz tartozik.

img04_013.jpg

A harmadik változat az ujingak, ezt főként magánházak, valamint a királyi palotákba vezető kapuk esetében láthatjuk. Egyik legismertebb példája a Gyeongbokgung palota főkapuja a Gwanghwamun.

img04_014.jpg

Az olyan sokszögű építményeken pedig, mint a kerti pavilonok a yookmoji, vagyis a piramis formájú tető a jellemző. Ilyet láthatsz a Hyangwonjeong pavilonon szintén a Gyeongbokgung palotában.

Mindezek mellett fontos megemlíteni még a choga-t, vagyis a nádtetőt, mely a földművesek, szegények házát fedte. Az őszi aratás után olcsón és nagy mennyiségben rendelkezésre álló szalma ugyan könnyen tönkrement, de a belőle készült tető nagyon praktikus volt. Bizonyos zöldségek, mint a cukkini és a tök szabadon nőhettek rajta, de a pirospaprika szárítására alkalmas helyet is adott.

aaa.png

Ezzel szemben a cserép természetesen sokkal ellenállóbb és tartósabb, melynek előállítása a bőséges agyagnak köszönhetően egyszerű volt. Elsősorban reprezentatív célokat szolgált, így többféle formában, gyakran díszítéssel állították elő.

5868164-lg.jpg

A tetőszerkezetek érdekessége, hogy sokkal nagyobbnak tűnnek, mint maga az alatta lévő építmény. Ennek célja az épület védelme az időjárási viszontagságoktól. Nyáron árnyékot nyújt és védi az ablakokat és falakat a monszun esőtől, míg télen óv a széltől és a hótól.

Legyen tehát szó cserép- vagy nádtetőről, mindkét eset jól példázza a koreai építészet természettel való összhangját, az építészeti tudást, mely a mai modern világban is kedvelt és követendő tradíciónak minősül.

Az összefoglalót írta: Vizi Erzsébet

Forrás: Korean Architecture, Seoul Selection, 2012

Fotók: korea.net

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr467224507

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.