Az ajándékok csomagolásával már-már egészségtelenül sokat foglalkozom, ugyanis megrögzött véleményem, hogy a csomagolásnak passzolnia kell az ajándékozott ízléséhez, ugyanakkor tükröznie kell az ajándékozó egyéniségét is. Ezért mindig sok időt töltök el csomagolópapírok, díszdobozok, ajándéktáskák és az ezekhez passzoló kiegészítők válogatásával, amíg megtalálom azokat a darabokat, amelyek megfelelnek az elképzeléseimnek.

Utána már „csak” az ízléses csomagolásra kell koncentrálni, ami egyszerű, szögletes tárgyak esetében annyira nem nagy kihívás, viszont 1-1 amorf darab esetén, mint például 1 plüss, már kicsit komolyabb kreativitást igényel. A csomagolási tippek gyűjtögetése során valahol a pinterest, az instagram és a google bűvös háromszögében találkoztam először a bojagi-val. A textilbe csomagolt tárgyak kifinomult eleganciája és egyszerű, de mégis szemet kápráztató látványa azonnal megfogott, biztos, hogy az első adandó alkalommal ki fogom próbálni.

Na de mi is ez?
A bojagi (보자기, ejtsd: bodzsági) név egy négyzet alakú textilt takar, ami a tenyérnyitől egészen a tekintélyes lepedő méretig bármekkora lehet. A koreai háztartások elengedhetetlen részét képezik, és a csomagolás mellett számos más funkcióval is rendelkeznek. Használatuk története a feltételezések szerint egészen a Három Királyság korszakáig nyúlik vissza, azonban a legkorábbi darabok a koreai Joseon-korból maradtak fenn, amelyek terítőül szolgáltak a buddhista templomokban. Ezeket a terítőket általában különleges alkalmakkor, például esküvőkön használták, ahol úgy gondolták, hogy ezek az újonnan készített darabok kifejezik az ajándékozó odafigyelését és az ünnepelt tiszteletét a csomagoláson keresztül.

Ahogy az eddigiekből látszik, maga a bojagi szó egyfajta gyűjtőfogalom, felhasználásának sokszínűsége mellett több típusát is megkülönböztetjük. Íme a legfontosabbak:

Kung-bo - a királyi udvarban használatos csomagolóanyag

A Joseon dinasztia idején a királyi udvarban a pirosas-rózsaszín és lilás árnyalatokat kedvelték, és gyakran festettek a textilekre díszítő elemeket, például sárkány motívumot. Bár itt is mindennaposnak számított a bojagik újrahasznosítása, a fontos eseményeken, mint a királyi család tagjainak születésnapja és a holdújév, mindig újonnan készített darabokat használtak.

Jogakbo

A jogakbo (조각보 ejtsd: dzsogákbo), vagyis patchwork technikát a köznép használta. A királyi udvarban használtakkal ellentétben ezek a bojagi-k kis darabokból (jogak – 조각, ejtsd: dzsogák) álltak, melyek általában maradék textilek voltak. A kisebb-nagyobb textildarabokat összevarrták úgy, hogy „szabályos”, szimmetrikus mintázatot adjanak. 

Bár első ránézésre véletlenszerűnek tűnhet az anyagok elrendezése, ám ezek gyakorta valamilyen mintázatot adtak ki. Az elkészült darabok pedig minden esetben hűen tükrözték az elkészítő hölgy esztétikai érzékét és kézügyességét. A jogakbo-t általában ételek szállítására, letakarására használták, és az évszakoknak megfelelően különböző darabokat használtak. Míg nyáron könnyed, jól szellőző anyagokból készült darabot választottak, addig hűvösebb időszakokban, télen és ősszel sűrűbb szövésű textilekből készült bojagi-t választottak, mely jobb hőtartó tulajdonságokkal bírt. Annak érdekében, hogy elkerüljék a bojagi szennyeződését, a belső oldalát gyakran zsírpapírral vonták be, valamint elterjedt gyakorlat volt az ernyőszerű kialakítás is, mely fedte az ételt, ugyanakkor nem érintkezett vele. 

Su-bo

A su-bo (수보, ejtsd: szubo), vagyis hímzett bojagi – a 수 (ejtsd: szu) hímzést jelent - a díszített bojagi-k egy csoportja. A hímzések igen sokfélék lehettek, összetettségüket sok minden befolyásolta, a készítő kézügyességétől kezdve egészen az ajándékozás céljáig. A hímzések lehettek egészen egyszerű minták vagy éppen művészi részletességgel kidolgozott virágok, madarak, gyümölcsök és jószerencsét hozó szimbólumok. A su-bo-t általában jelentősebb eseményeken használták. Eljegyzési, esküvői ajándékokat és a fából faragott kacsákat csomagolták ezekbe a nagy gonddal elkészített darabokba. 

Bár a bojagi szépsége és hasznossága vitathatlan, használatuk jelentősen visszaesett az 1950-es évekre, és viszonylag hosszú időn keresztül nem is tekintették különösebben értékesnek, csak az idősebb korosztály használta. Azonban a mostoha éveket követően egyedisége és sokszínű felhasználhatósága egyre ismertebbé és kedveltebbé teszi Koreában és világszerte egyaránt. A növekvő népszerűség hátterében még az áll, hogy a szimpla használati tárgy helyett egyre inkább egyfajta művészi alkotásként tekintenek mind a bojagi készítésére, mind az ezzel történő csomagolásmódra. Ha pedig már csomagolunk, nem elhanyagolható az sem, hogy ezek a csodaszép textilek bizony egy igen látványos és ugyanakkor környezetbarát alternatívát nyújtanak, hiszen a bojagi tovább ajándékozható, újrahasznosítható a háztartásban és a nálunk megszokott, többnyire papír alapú csomagoló anyagokkal ellentétben az ajándékok kibontása után nem egy fél kukányi használhatatlan szeméttel bővül a háztartás, hanem egy egyedi és gondosan kivitelezett művészi alkotással.

Ebben a kiadványban gyönyörű csomagolási módokat mutatnak be. Bár a könyvecske angol nyelvű, a részletes ábrák segítségével bárki könnyedén boldogul vele, nyelvismeret nélkül is.

A cikket írta: Szabó Dóra

Források: wikipedia, Youngmin Lee: Bojagi Wrapping Clothes. The Art of Korean Stitching, Lee Hyo-Jae: Bojagi. Korea’s Traditional Gift Wrap

Képek forrása: kitgrover.blogspot.hu, kocis.go.kr, pinterest.com, koreaforum, maisondexceptions.com