Talán nem túlzó a címben lévő hasonlat, hiszen Jang Yeong-sil (장영실, ejtsd. Csang Jong-sil) egy olyan személy volt, aki Leonardo da Vincihez hasonlóan számos új eszköz megalkotásában részt vett a Csoszon-korszakban. Vita nélkül állíthatjuk, hogy igazán tehetséges volt, aki nagyban hozzájárult a modern kor előtti tudomány és technológia fejlődéséhez. Az ő pályafutásán keresztül azt is megtudhatjuk, hogy a 15. században hogyan válhatott egy szegény származású fiú korának egyik legnagyobb tudósává.
Jang Yeong-sil koráról nincsenek pontos információink, 1390 körül születhetett és 1442 után halt meg. Alacsony sorból származik, édesanyja gisaeng (기생, ejtsd. kiszeng) vagyis szórakoztató hölgy volt, akitől 10 éves korában elválasztották, és Dongnae-ba vitték. Itt hamarosan érdeklődést mutatott a technika iránt. Ezen a területen mutatott tudását és tehetségét csodálta az akkori uralkodó, Sejong (세종, ejtsd. Szedzsong) király is. Neki köszönhetően a hivatalnokok kiválasztásában a legfontosabb szempont a tudás lett, a vagyon és a társadalmi státusz helyett. Sejong király meglátta benne a tudóst, ezért megengedte neki, hogy kormányzati hivatalnokként dolgozzon a palotában. Királyi mérnöki vezetőként a Királyi Obszervatórium berendezéséért volt felelős, idejét annak szentelte, hogy öt asztronómiai és tíz időmérő eszközt alkotott meg.
Jang Yeong-sil szobra
Az egyik legkorábbi találmánya az éggömb volt, amely megmutatta a csillagok helyzetét az égbolton. Jang az információkat kínai és arab könyvekben olvasta, de ezek az utasítások nem voltak teljesek, így nem voltak megfelelőek arra, hogy katonai célokat is szolgáljanak. Két hónap tanulás után készített el egy gömbölyű eszközt, a honcheonui-t (혼천의, ejtsd. honcsoni). Jang asztronómiai eszköze sikeresnek bizonyult 1442-ben, amikor koreai asztronómusok hét égi objektumot (öt látható bolygó, Nap, Hold) állítottak össze az asztronómiai naptári rendszerben. A munkáját ismerhetjük meg közelebbről az 1454-es évkönyvből, fejlesztésének köszönhetően vezették be a 17. században az asztronómiai órákat szerte Koreában. Nemcsak egyesítette a koreai, kínai és arab technikákat, hanem a mechanizmus és a szerkezet tervezés területén is kreatív és innovatív volt.
Koreai éggömb
A leginkább feltűnő találmánya volt a vízi óra, amely a víz fokozatos folyásával mérte az időt, vagyis az egyik edényből a víz a geometriai méretei (térfogat, magasság, lyukméret) által meghatározott időtartam alatt folyik át egy másik edénybe. Amikor Sejong király megtudta, hogy külföldön hatalmas vízórákat használnak, azonnal megbízta Jangot, hogy egy hasonló eszközt építsen. Jang és tudósai kudarcot vallottak egy működő vízóra megalkotásában, ezért elment Kínába, hogy ezt megtanulja. Amikor 1434-ben visszatért, elkészítette Korea első vízóráját, amely nem maradt fenn, de a leírásoknak köszönhetően sikerült rekonstruálni.
A vízóra modellje
Más tudósokkal együtt az ő nevéhez köthető Korea első napórája is, az Angbu Ilgu (앙부일구). Ez az eszköz bronzból készült, tál formájú eszköz, amelyet megjelöltek 13 vonallal, míg a négy lába lent volt összekötve kereszt alakban. Ezeket a vonalakat hét vonal keresztezte különböző módon, kiegyenlítve a Nap járásából adódó évszakok változásait.
Koreai napóra
Amikor a király megtudta, hogy a közelharci fegyvereik nehezebbek, mint amiket a szomszédos országokban használtak, elküldte Jangot Gyeongsang (경상, ejtsd. Kjongszang) tartományba, hogy ott dolgozza ki a fegyvereknek megfelelő ötvözetet. Felmérte a rendelkezésre álló fémeket és tulajdonságaikat, amelyeket a királynak és a tábornokoknak is bemutatott, munkája hozzájárult a koreai fegyverzet fejlődéséhez.
A Csoszon-korszakban még elsősorban mezőgazdaság alapú országról beszélhetünk, de az ország életét megnehezítették az aszályos időszakok. Praktikus megoldásnak tűnt valahogy kezelni a vizet, amelyre Jangot jelölték ki. Így elkészítette 1441-ben Korea első csapadékmérőjét, a cheugugi-t (측우기, ejtsd. csokuki). Meteorológusok és hidrológusok is egyaránt használták ezt az eszközt egy adott időszak csapadékmennyiségének mérésére.
Song Il-gook, Jang Yeong-sil szerepében
Úgy tűnhet, hogy tudományos és technikai teljesítményének nem volt határa, és ez lehet az oka annak is, hogy Jang Yeong-sil még ma is az egyik legjelentősebb koreai tudósnak számít. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2016-ban életéről sorozatot készített a KBS csatorna.
A cikket írta: Szakál Veronika
Forrás: messagetoeagle.com
Képek forrása: messagetoeagle.com, kbs.co.kr
