Fordítás vagy ferdítés?
2016. július 08. írta: Koreai Kulturális Központ

Fordítás vagy ferdítés?

Weiner Sennyey Tibor költő előadása

2016. június 16-án, a nyáron szünetet tartó K-Culture Academy rendezvénysorozatának utolsó előadásán a főszerep az irodalomé és a műfordításé volt. Weiner Sennyey Tibor költőnek, a DRÓT főszerkesztőjének előadásából sok újdonságot megtudhattunk a műfordítás világáról, aki maga is több nyelvből, többek között az utóbbi időben koreai nyelvből is fordított.

borito_8.jpg

Az előadásnak az örökzöld Holt költők társasága című film volt a vezérfonala. Hogy mi is a költészet? Mit jelent a mai világban a költészet, és miért van rá olyan nagy szükség a többi tudományág mellett? Az előadás egy részlettel indult a filmből, a közepén is láthattunk egyet, majd a film legnagyobb csattanójával zárult az este.

Az előadásban a költő személyes indíttatásait is megismerhettük, hisz a fent említett film nagy hatással volt arra, hogy elkezdjen fordítani. A filmben megismert Walt Whitman vers klasszikus mondata „Ó kapitány, kapitányom” kíváncsivá tette, de a magyar fordítások mellett ő saját maga is szerette volna ezt a művet magyar nyelvre átültetni. 16 éven keresztül dolgozott ezen a fordításon, míg végül késznek nyilvánította.

weiner_sennyey_tibor_pihik.jpg

Ezután a vers után merült el a műfordítás világában. A Gilgames nemrégiben megtalált, internet által beharangozott részét is ő fordította, ezen kívül John Milton, Walt Whitman és Jorge Luis Borges verseivel is dolgozott.

Ami közelebb vitte az ázsiai kultúrához, az az indonéz útja volt, ahol megismerkedett az ójávai kawi költészettel és kultúrával. A magyar irodalmárok közül eddig nem vállalkoztak a fordításukra, de ő a kultúra sokszínűségét érdemesnek találta az átültetésre. A költő a holland P. J. Zoetmulder, az ausztrál Helen Creese és a saját gyűjtése alapján dolgozott. Ezen kívül a kortárs világirodalomból még észt, perzsa, szomáliai-angolból is fordított.

Koreai versekkel is dolgozott, 2011-ben jelent meg Gil Won Lee költő verseinek műfordítása, ami a Napfénypalást címet viselte. Ezt Balogi Virággal fordította közösen. A költő személyesen találkozott a koreai művésszel, aki egy jóízű beszélgetés után kifejezetten megkérte, hogyha valaki lefordítja a műveit magyarra, az ő legyen.

A következő koreai műfordítás projekttel a Koreai Kulturális Központ kereste fel, Ra Heeduk költőnő verseit dolgozni át magyar nyelvre. A költőnő Magyarországra is ellátogat a II. Korea- Magyarország Kulturális Fórum keretében 2016. június 23-án. Ezen a Fórumon mutatják majd be 10 magyar nyelvre fordított költeményét és egy esszéjét.

dsc07033.jpg

Weiner Sennyey Tibor költő felvázolta a fordítás nehézségeit a project kapcsán. Az utolsó vers fejtörést okozott, hisz egy koreai szójáték adta meg a tartalom lényegét. A Sin (hangul: 신) szó jelenthet cipőt és Istent is. A versben azt írta le, hogy elvesztette a cipőjét, és szeretne visszamenni érte, hogy ezt megtalálja. Ugyanez érthető volt az istenhívőségre is. Ennek a nyelvbeli átültetésére is választ kaptunk.

Összegezve egy nagyon érzékletes beszámoló volt a műfordítás és a költészet fontosságáról is.

 

A cikket írta: Bégányi Dorottya

Képek forrása: Koreai Kulturális Központ

A bejegyzés trackback címe:

https://koreainhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr328872852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása